Egy színes kis virág bontogató szirmokkal a drogok szürke világában, ahol a remény és a sötétség határvonalán létezik.
A kék hajnalka magvai dísznövényként legálisan forgalmazhatók, ám a Drogkutató Intézet megállapítása szerint ezekből tiltott hatóanyagok is nyerhetők, ami már jogi problémákat vet fel.
Magyarországon a kábítószerellenes törvények vasszigort hirdetnek. A kormány és a jogalkotók egyaránt világossá tették: zéró tolerancia van érvényben, ami alól nincs kivétel. Minden pszichoaktív szer, így az LSA is tilalom alá esik, vagyis aki ilyen anyagot előállít, birtokol vagy forgalmaz, az bűncselekményt követ el. Azonban mégis van valami, ami kibújik e szigor árnyékából: a kék hajnalka - írja a Drogkutató Intézet (DKI) ismertetője nyomán a magyarnemzet.hu.
A kék hajnalka (Ipomoea tricolor) magvai természetes állapotukban LSA-t (lizergsav-amid) tartalmaznak, amely egy erőteljes pszichoaktív vegyület. Az LSA szerkezetileg hasonlít az LSD-hez, és képes megváltoztatni a tudatállapotot. A hatásai közé tartozik a hallucinációk megjelenése, az érzékelési torzulások, valamint a mélyen introspektív élmények, hasonlóan a klasszikus pszichedelikus szerekhez. Azonban a lényeges különbség, hogy az LSA egy természetes forrásból, növényi magokból nyerhető, ami új lehetőségeket kínál azok számára, akik az ilyen élmények iránt érdeklődnek. Itt pedig megjelenik a lehetőség, hogy felfedezzük a természet rejtett kincseit:
jogilag az LSA tiltott szer hazánkban, a vele való mindenfajta visszaélés bűncselekmény, azonban a kék hajnalka magjai, amik tartalmazzák a hatóanyagot, dísznövényként árusíthatók.
A növény magvai könnyedén beszerezhetők kertészetekben, online boltókban, sőt, akár nagyáruházak polcain is fellelhetők. A forgalmazók hangsúlyozzák, hogy ezek a termékek nem emberi fogyasztásra készültek, és gyakran feltüntetik, hogy "nem alkalmas élelmezési célra". Ezzel a jogalkotás egyértelmű határt húzott: a növény legálisan értékesíthető, amennyiben nem történik meg az LSA tudatos kivonása vagy pszichoaktív célú felhasználása.
A kiskaput sokan választják alternatív megoldásként, akik pszichedelikus anyagok iránt érdeklődnek, de tartanak attól, hogy közvetlenül belépjenek a drogkereskedelem világába.
A magokból különböző módszerekkel nyerik ki az LSA-t, vagy nyersen fogyasztják őket, gyakran nem is sejtve, milyen egészségügyi kockázatokkal járhat ez.
A helyzet az, hogy a magokat különféle vegyszerekkel kezelik, és a hatóanyagok mennyisége nemcsak változó, hanem meglehetősen kiszámíthatatlan is. A DKI álláspontja szerint a gyakorlatban léteznek olyan biológiai és kereskedelmi kiskapuk, amelyeken keresztül az LSA-hoz hasonló anyagok eljuthatnak a fogyasztókhoz. A rendszer nem képes hatékonyan kezelni azt a jelenséget, hogy egy teljesen hétköznapi dísznövény természetes módon tartalmaz egy tiltott pszichoaktív összetevőt.
A törvény jelenlegi keretei csupán abban az esetben lépnek életbe, ha a magokat „nem rendeltetésszerűen” alkalmazzák. Azonban a jogi értelemben vett „rendeltetésszerűség” fogalma rendkívül homályos, ami komoly kihívásokat jelenthet, különösen az ifjúság védelme és a közegészségügy szempontjából - figyelmeztetnek a szakértők.
A Drogkutató Intézet szerint a megoldás a célzott tájékoztatásban lehet. Ahelyett, hogy a jogalkotó betiltaná a növény kereskedelmét, egy alternatív megközelítést kellene alkalmazni. Olyan megelőző, figyelemfelkeltő és tájékoztató kampányokra van szükség, amik közérthetően ismertetik a fogyasztás potenciális veszélyeit:
Fontos, hogy az emberek megértsék: a mag, amelyről beszélünk, nem alkalmas emberi fogyasztásra semmilyen módon. Ezen anyag hatóanyagai komoly káros következményekkel járhatnak az egészségre nézve. Az ismeretek hiánya miatt sokan nem tudják, milyen veszélyek leselkednek rájuk, ezért elengedhetetlen, hogy tájékoztassuk őket a potenciális kockázatokról és a helyes táplálkozás fontosságáról. A tudatosság növelése segíthet megelőzni a nem kívánt egészségügyi problémákat.
Továbbá indokoltnak tartják, hogy a szabályozás pontosabban határozza meg azokat az eseteket, amikor az ilyen magok forgalmazása pszichoaktív cél gyanúját kelti. Például, ha a kereskedő nem csak virágmagként, hanem egyértelmű utalásokkal, alternatív felhasználásra kínálja, akkor az már jogilag is szankcionálható lenne. Így a jogalkotó a valódi visszaéléseket szoríthatja vissza, anélkül, hogy egy növényt betiltana.
