Szíriában ismételten a dzsihadista csoportok térnyerése figyelhető meg.

Jászberényi Sándor figyelmeztet: ezek azok az emberek, akik az Iszlám Államot alapították.

Iszlamista lázadók november 27-én offenzívát indítottak a szír kormányerők ellen, és behatoltak Aleppó szívébe, feszültséget gerjesztve a város utcáin.

A Mérce elemzése arra világít rá, hogy a 2011-ben kitört polgárháború négy évvel ezelőtt egyfajta nyugvópontra jutott. Ezt a folyamatot az Irán és Oroszország által támogatott kormányerők győzelmei alakították, amelyek következtében a török hadsereg segítségével működő iszlamista frakciókat sikerült visszaszorítani az északnyugati Idlib tartomány területére.

Jelenleg az orosz-ukrán háború következtében az orosz erők egy részét visszahívták Szíriából, miközben az Izrael és Hezbollah közötti konfliktus Irán érdeklődését köti le. Ez a helyzet lehetőséget teremtett a szíriai iszlamista csoportok és szövetségeseik számára, hogy megerősödjenek és előnyösebb pozícióba kerüljenek.

A Szíriában 1971 óta hatalmon lévő Aszad-dinasztia ellen 2011-2012-ben lázadások robbantak ki az ország lakossága részéről. A kezdeti időszakban demokratikus reformokat követelő hangok hallatszottak, ám a helyzet hamarosan felekezeti konfliktussá eszkalálódott. A felkelő csoportok, amelyek mögött az Egyesült Államok és több közel-keleti ország állt, sikeres támadásokat indítottak és városokat foglaltak el. 2014-től pedig a szélsőséges iszlamista terrorszervezet, az ISIS vált a legdominánsabb erővé Szíriában. A terrorcsoport ellen idővel nemzetközi koalíció alakult, és a kurd Népvédelmi Egységek kiemelkedő szerepet játszottak a harcban. A kurdokat az Egyesült Államok támogatta, míg a szíriai kormányerőket Oroszország látta el katonai segítséggel és hadianyaggal.

Az Aszad-rezsim, az orosz és iráni támogatás révén, sikeresen visszafoglalta a fővárost, Aleppót. Az ISIS elleni hadműveletek után Szíria négy különálló részre szakadt. Az északkeleti területeken a kurdok autonóm régiót alakítottak ki, míg Aszad és kormánya Szíria középső részén erősítette meg hatalmát. Az iszlamista frakciókhoz tartozó lázadók Idlib tartományba vonultak vissza, ahol egyes csoportok a kurdok önszerveződését ellenző Törökország támogatását élvezték, és két jelentős területet is leválasztottak a kurdok lakta régióról. 2020-ban tűzszünetet hirdettek, amely után a lázadók Idlib környékére csoportosultak, és most onnan léptek elő ismét.

Ami jelenleg a színen folyik, az "az Iszlám Állam nevű halálszekta újjáéledése" - fogalmazott Jászberényi Sándor író és haditudósító a szerdai Facebook-bejegyzésében.

A véleménye szerint a helyzet már ismerős, hiszen a lázadók valójában dzsihadista csoportok, és a jelenség csak akkor kerül majd a média fókuszába, amikor "újra olyan területek felett veszik át az irányítást, ahol olyan csoportok működnek, akik a zenehallgatást bűnnek tartják, a rabszolgatartást elfogadhatónak vélik, és a nőket csupán árucikként kezelik". A csonkításokról, kínzásokról és kegyetlen erőszakról egyelőre nem szeretne beszélni. Ugyanaz a forgatókönyv bontakozik ki, mint egy évtizeddel ezelőtt, amikor a dzsihadisták megjelentek; a kormányerők komoly ellenállás nélkül adták fel Aleppót, amelynek védelmét most a kurdok próbálják megoldani, ám senki sem nyújt nekik támogatást.

A szíriai események háttérbe szorultak Európában, hiszen a figyelmünket elsősorban az ukrajnai konfliktus foglalja le, így a hírek címlapjain ritkán szerepelnek.

Nem igazán tervezünk foglalkozni a gyorsan instabilizálódó Szíriával, amíg a határainkon újra nem tűnnek fel menekültek százezrei.

Akkor meg már megint késő lesz" - írja Jászberényi.