Egy igazi, hazai klasszikus klip, ami öt hadüzenettel ér fel, és a 90-es évek elejének viharos szellemiségét idézi!
Bár mi örömmel megtennénk, az internet nem felejt. Ennek köszönhetően következzék néhány felkavaró kép- és hanganyag azokból az időkből, mikor Császár Előd tánca és Kozso fellépőruhája láttán legalább annyira megrogytunk, mint korábban a vasfüggöny.
Bár a 90-es évek hajnalán még a szabadság átszellemítő optimizmusa uralkodott, az FLM már első slágerével komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy a rendszerváltás időszakát egy szélütött munkásőr lelkesedésével idézzük fel. A "Rólad álmodom" refrénjének AAAA rímképlete egy egész generáció irodalmi ambícióit döngölte földbe, míg a dal videóklipje már jóval kevesebb emléket idéz fel. E mögött a könnyűzenei műsorok viszonylagos hiányossága éppúgy felelősséget vállal, mint a zsigeri törlés és tagadás reakciója. Azonban, ha visszatekintünk, érdemes szembesülnünk azzal, hogy az ádámcsutkáig felhúzott farmer, a reklám-baseballsapka és a szintetizátoros hegesztőszemüveg valósággal tükrözték a korai 90-es évek hangulatát. A legutóbbi említésű kiegészítő használata Császár Előd táncának fényében teljesen érthető, ugyanakkor talán még inkább agyhártyára rögzítve biztosított volna védelmet kollégájának az élménnyel szemben.
Bár a Digital Scream bizonyíthatóan létező formáció volt a 90-es évek elején, a mai napig amolyan rurális lidércfényként él emlékezetünkben. Talán nem véletlenül, feltételezhető ugyanis a kazánfűtő szintipop úttörői alkották meg az első láncszemet a dancefloor és a mulatós műfaj között. (Jóllehet, utóbbi hatása volt nem teljesen nyilvánvaló, szerzeményeikből olyan mértékű vetési romantika áradt, hogy a kockamargarin libazsírrá változott a spájzban.) A szóban forgó videóklippel pedig részben megválaszolták azt a senki által fel nem tett kérdést, hogy mi lett volna, ha anno a Kirgiz Kulturális Alap indítja be a Pet Shop Boys karrierjét. Mindemellett rávilágított arra a társadalmi igazságtalanságra is, miszerint egyesek a 80-as éveket emlegetik a felkavaró frizurák évtizedeként.
A közhiedelemmel ellentétben egykoron Kozso még nem a rózsaszín marcipánhattyú zenei megfelelőjének megkomponálásával volt elfoglalva, hanem a zene varázsában lebegve szabadon megörvendeztette a hallgatóság szürkeállományát. Ezt a felejthetetlen utazást először az Alvajárók nevű zenekar tagjaként tette, akik Don Juan című daluk klipjével nemcsak a zenehallgatók képzeletét ragadták meg, hanem a jurtalakó népcsoportok iránti nosztalgiát is felélesztették. Különösen igaz volt ez a főszereplőre, aki ekkoriban még csak a homlokán viselte a Füles felszegelhető farkát, miközben a fehérorosz bűvészek legszebb hagyományait követve állította össze fellépőszettjét.
A Rock And Roll nem csupán egy táncforma, és a Fekete Lyuk sem csupán egy csillagászati jelenség. A malaclopó bőrdzseki viselése pedig messze túlmutat az egykori ávósok örökségén. A rendszerváltás időszakában egy egész generáció bizonyította, hogy a fekete szín nem csupán egy divat, hanem a sötétség legmélyebb árnyalata. Ennek a fiatalokból álló csoportnak a szórakoztatására alakult meg a Dr. Beat, mely a Bonanza Banzai mellett a "magyar égen magyar Depeche Mode"-ként robbant be a popzenei színtérre. Míg az utóbbi banda minőségi klónként tűnt fel, addig az előbbi produkcióban a Mr. Moreau-i mutáció nyomait fedezhetjük fel. E szélsőségeket ellensúlyozandó, a csapat egy rendkívül gazdag ingerkörnyezetben készítette el a Rock And Roll című dal videóklipjét, és szerencsére nem kellett aggódniuk egy Kádárt gyászoló portás bácsi által kiadott forgatási engedély miatt.
A korabeli dance-formációk dalszövegeit vélhetőleg spuri hatása alatt álló Én kicsi pónim-karakterek írták, mi pedig ordítva hánytunk tőlük hupikék pillecukrot. Szívesen mondanánk, hogy Erotikus Technológia üde színfoltnak számított a 90-es évekbeli mezőnyben, de leginkább olyan volt, mint egy lomtalanításon hagyott kitömött siketfajd, ami beépített hangszóróin át Zimbabwe himnuszát játssza végtelenítve. (Értsd: egészen egyedi módon sokkoló hulladék.) A csapat nem csupán a szürreális szabadvers-betétekkel, de videóklipjeivel is igyekezett kiszorítani a habpatront és a Technokolt az olcsó tudatmódosítók piacáról. A kistarcsai sámántalálkozóról elorozott frontember már önmagában elegendőnek bizonyult ehhez, a Kovi-filmes miliőben pedig befoltozhatatlan lyukat ütött verselésével pszichikai védőpajzsunkon.
