Hallgatsz néha hasonló rádióadókat? Érdekes felfedezésekre bukkantak róluk - olvashatod a Pénzcentrum cikkében.
A vármegyeszékhelyek rádiói a nemzeti szintű adók árnyékában is megőrizték versenyképességüket, és kulcsszereplőkké váltak a hazai médiapiacon – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legújabb kutatásából. Az elemzés, amelyben nyolc helyi rádió elérhetőségeit három népszerű országos könnyűzenei csatorna adataival vetették össze, rávilágít arra, hogy míg a közszolgálati műsorokat sugárzó közösségi rádiók általában kevesebb hallgatót vonzanak, mint kereskedelmi riválisaik, a figyelem fenntartásában sikeresebbek, hiszen a hallgatók hosszabb időt töltenek el ezeknek az adóknak a műsoraival.
Helyi szinten az országos elérésű Rádió 1-gyel, Retro Rádióval és Petőfi Rádióval összevetve is versenyképesnek bizonyultak a vizsgált vármegyeszékhelyek rádiói a 2024. első félévi hallgatottsági adatok szerint. Több helyi adó nemcsak elérésben, de a hallgatással töltött időben is felveszi a versenyt a legnagyobb kereskedelmi és közszolgálati csatornákkal, hiszen csaknem az összes lokális adóra igaz, hogy hétvégén, hétköznap vagy egy átlagos napon az ő műsoraikat követik a leghosszabb ideig.
A kutatás alapján a legsikeresebb lokális rádió a debreceni Best FM: a cívisvárosban ez a csatorna érte el a legtöbb hallgatót, csaknem kétszer annyi embert, mint a második helyezett Rádió 1. A debreceniek ezzel párhuzamosan a leghosszabb időt is a helyi adó frekvenciáján töltötték el, hétközben és hétvégén egyaránt. Szintén kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet a tatabányai Forrás Rádió, amely mintegy 14 ezer helyi hallgatót ér el egy átlagos napon - másfélszer annyit, mint a Rádió 1, és kétszer annyit, mint a Retro Rádió.
Ha visszanézünk az elmúlt évekre, azt láthatjuk, hogy a helyi adók elérése viszonylag stabil maradt 2019 óta, ám néhány szereplő esetében világosan kirajzolódnak bizonyos trendek. Például a miskolci Rádió M hallgatottsága szinte folyamatosan csökken, míg a kaposvári Rádió Most közönsége egy hosszabb visszaesés után 2024-re először tapasztalhatott növekedést.
A jelentés rámutat arra, hogy a helyi közösségi rádiók esetében a műsorok közel 70%-a közszolgálati jellegű, míg a kereskedelmi adók esetében csupán 13% jut hasonló tartalmakra. Érdekes megfigyelni, hogy a több közszolgálati és kevesebb zenei anyagot sugárzó csatornák általában kisebb, de annál elkötelezettebb hallgatósággal bírnak. Eger városában például a Szent István Rádió, amely vallási és kulturális műsorokat kínál, a legkisebb eléréssel rendelkező helyi adónak számít, ám a hallgatósága rendkívül hűséges. Egy átlagos hétköznapon a hallgatók több mint négy órát töltenek a csatorna műsorainak követésével, ami a legmagasabb időtartam a városban.
A kutatási eredmények világosan jelzik, hogy a közösséghez való tartozás érzése, a helyi tartalmak és az emberi kapcsolatokat előtérbe helyező műsorvezetés továbbra is kiemelkedő értékek a közönség szemében. Ennek következtében a helyi rádiók továbbra is lényeges szerepet játszanak a lakosság médiahasználatában, és a városi közönség körében folyamatosan nő az igény a helyspecifikus médiatartalmak iránt. A teljes tanulmány, valamint a részletes adatok az NMHH hivatalos weboldalán érhetők el.
