Testpáncélos mentősök és föld alatti műtők - ez a két elem jól tükrözi, hogyan készülnek fel a kelet-európai országok a háborús helyzetekre. Az orvosi ellátás modernizálása és a védelmi intézkedések egyre fontosabbá válnak, ahogy a geopolitikai feszültség
A NATO keleti szárnyán található országok sürgős orvosi vészhelyzeti felkészülése zajlik, ahogy arról a Politico hétfőn beszámolt. Litvánia, Lettország, Észtország és Lengyelország, amelyek közvetlen közelében helyezkedik el az orosz-ukrán konfliktus frontvonala, jelenleg alaposan felülvizsgálják sürgősségi orvosi kapacitásaikat. A jelentések szerint raktáraikat feltöltik szükséges eszközökkel, mentőseiket speciális testpáncélokba öltöztetik, és a műtőket föld alatti helyszínekre telepítik. A balti államok kórházaiban intenzív képzések zajlanak, amelyek a krízishelyzetek kezelésére, valamint a sérülések, égések, amputációk és lőtt sebek ellátására összpontosítanak.
Május közepén Litvániában egy különleges, szimulált katonai gyakorlat keretében tesztelték a sürgősségi rendszer reagálóképességét egy esetleges robbanás esetén. Az esemény során a rendőrség, a katonaság, a kórházak és a mentőszolgálatok szoros együttműködését figyelték meg és értékelték. Litvánia mellett a NATO egész keleti flankja háborús egészségügyi készenléti állapotba lépett, mivel a kelet-európai országok a legrosszabb forgatókönyvre készülnek, tudván, hogy Oroszország akár a NATO területére is betörhet.
A NATO-tagállamok mostantól az egészségügyet a védelmi stratégiájuk szerves részének tekintik. Katarzyna Kacperczyk, a lengyel egészségügyi minisztérium államtitkára hangsúlyozta: "Olyan védelmi tervet nem alkothatunk, amely figyelmen kívül hagyja az egészségügyi szektort." Ragnar Vaiknemets, az észt egészségügyi hatóság helyettes vezetője pedig arra figyelmeztetett: "A kérdés nem az, hogy támadnak-e minket, hanem inkább az, hogy mikor várható ez." A felkészülés érdekében az infrastruktúra teljes körű újragondolása válik szükségessé.
A megfelelő felszerelés mellett a betegellátás garantálása is elengedhetetlen fontosságú. Észtország 25 millió eurót különített el különböző traumakészletek, érszorítók és ortopédiai eszközök beszerzésére, míg Lettországban a COVID-19 járvány óta három hónapra elegendő gyógyszerkészletet tartanak a kórházakban. A balti államok azonban közel helyezkednek el a lehetséges konfliktus zónákhoz, ami miatt Jos Joosten, az EU külügyi szolgálatának orvosi tanácsadója hangsúlyozta, hogy más uniós tagállamoknak is aktívan részt kell venniük az ellátási lánc védelmében.
A Politico megjegyzi, hogy a modern hadviselésben elmosódik a frontvonal és a hátország közötti különbség. Utóbbi ugyanis könnyen célponttá válhat, ezért az Európai Uniónak is részt kell vállalnia a felkészülésben: ideértve a gyógyszerkészletek biztosítását, a logisztikai rendszerek működtetését, valamint a civil lakosság evakuálásának megtervezését.
A balti országok egészségügyi rendszerében már békeidőben is érezhető a szakemberhiány, és a legfrissebb felmérések arra figyelmeztetnek, hogy sok egészségügyi dolgozó háborús helyzet esetén inkább elhagyná az országot. Bár néhányan elkötelezték magukat egy nyilatkozatban, hogy válság idején is a helyükön maradnak, sokakban továbbra is aggodalom él. A hatóságok ezért különféle intézkedésekkel próbálják csökkenteni ezeket a félelmeket, és olyan terveket dolgoznak ki, amelyek a családtagok biztonságát is biztosítják.
