Tizenöt év telt el anélkül, hogy érdemi előrelépés történt volna, és a következő választás egy népszavazásra emlékeztet, amely Orbán Viktor hatalmát hivatott megkérdőjelezni. Ez volt Magyar Péter legfontosabb megállapítása.
Magyar Péter éles kritikát fogalmazott meg a "bukott és távozó miniszterelnök elvtárs" irányába, hangsúlyozva, hogy Magyarország újbóli nagyságának kulcsa a korrupció megszüntetése lenne. A Tisza elnöke a választások tétjéről is kifejtette véleményét, valamint arról, milyen új Magyarországot álmodik meg, és mivel indokolja a jelenlegi rendszer működésképtelenségét. Az alábbiakban összegyűjtöttük a székesfehérvári beszéd kiemelkedő gondolatait.
A 2026-os választás népszavazás is lesz majd Orbán Viktor "korrupt hatalmáról", és arról, hogy Magyarország maradjon-e az EU és a NATO tagja - mondta Magyar, aki szerint a jövő évi választáson Magyarország biztonsága is a tét. "Szembe kell mennünk azokkal, akik veszélybe sodorják Magyarország biztonságát és jövőjét, hiszen tizenöt év ment el a semmire, nem lettünk gazdagabbak, sikeresebbek, mindenki csak elfordul tőlünk, az országunk vezetése egy késes zsarolóvá vált" - mondta Magyar, aki a beszédében többször is a bukott vagy a távozó jelzőket használta Orbánra.
A Tisza Párt elnöke éles kritikát fogalmazott meg a magyar állam jelenlegi helyzetével kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az ország valójában működésképtelen, csupán formálisan létezik. Részletesen kifejtette, hogy az állam több alapvető feladatát, különösen a közszolgáltatások terén, már nem képes ellátni. Orbán Viktort is bírálta, amiért a miniszterelnök nem foglalkozik ezzel a súlyos problémával. Tusványoson elkerülte a fontos témákat, mint az egészségügy, az oktatás vagy a MÁV, inkább világmegváltó elképzelésekről beszélt. Magyar szerint egy miniszterelnöknek nem kell prófétává válnia vagy tévedhetetlenséget mutatnia, de négy alapvető dolgot mindenképpen biztosítania kellene: biztonságot és szuverenitást, a jólétet, egy működőképes országot és egy jövőképet. Hozzátette, hogy Magyarország valódi nagyságát azzal érhetnénk el, ha megakadályoznák a korrupciót és a közvagyon elherdálását.
Ahogy nem sokkal korábban Orbán a tusnádfürdői beszédében, úgy Magyaréban is hangsúlyos volt az Ukrajnában zajló háború témája, annak minden kül- és belpolitikai vonatkozásával együtt. Csak míg Orbán főként a világháború rémével riogatott, addig Magyar arról beszélt: most felértékelődnek az olyan szövetségi rendszerek mint az EU és a NATO, mert ha magára marad Magyarország, úgy járhat, mint az oroszok által megtámadott Ukrajna. Szerinte az, aki folyamatos vétózással nehezíti, gátolja ezeknek a szövetségeknek a működését, az Magyarország biztonságát kockáztatja. Orbánra utalva pedig megjegyezte azt is: "Aki egyik nap Brüsszelben szónokol, másnap már Moszkvában sugdolózik, azt senki nem tekinti tisztességes játékosnak".
Az Orbán-kormányéval egyező álláspontra helyezkedett két fontos kérdésben is Magyar Péter, amikor kimondta, hogy ő és a Tisza Párt nem támogatja sem Ukrajna gyorsított felvételét az EU tagjainak sorába, sem pedig az uniós költségvetés-tervezetet. Előbbi állítás nem volt újdonság, Magyar korábban - a Tisza Nemzet hangja szavazásán kijött, Ukrajna EU-tagságát 58 százalékban támogató eredmény mellett - is azt állította, hogy csak hosszabb távon, évtizedes távlatban érdemes erről beszélni, amúgy pedig, ha kormányra kerül népszavazásra is bocsátaná a kérdést. Az uniós költségvetés tervezetéről pedig - amit Orbánék éppen az Ukrajnának juttatni kíván források nagysága miatt tartanak elfogadhatatlannak - most azt mondta, hogy jelen formájában ők se támogatják, e témában hosszú egyeztetésekre és módosításra lehet szükség.
Lengyel, magyar két jóbarát, együtt harcol, s issza borát - mondta Magyar Péter magyarul és lengyelül is a színpadon, megjegyezve, hogy Orbán Viktor mélypontra juttatta a lengyel-magyar kapcsolatokat. Megígérte, hogy Magyarország új miniszterelnökének első útja nem Moszkvába vagy Pekingbe, hanem a lengyel fővárosba, Varsóba vezet majd. A második Bécsbe, a harmadik pedig Brüsszelbe, ahol addig ott is marad, amíg nem lesz előrelépés a Magyarországnak járó uniós források felszabadítása ügyében.
A külpolitikai kérdésekre fókuszáló beszédében a Magyar szólt arról, hogy sürgető szükség van a szemléletváltásra: el kell kerülni, hogy plakátkampányokkal támadjuk meg nyugati szövetségeseinket, és nem küldhetjük Lázár Jánost sem városainkba álhírek terjesztésére. Kiemelte, hogy uniós tagként a Tisza másképp viszonyulna a többi országhoz: a tagállamok közötti szövetségi kapcsolatok nem alapozhatók a "botot a küllők közé betesszük" típusú politikára. Hozzátette: "eljött az idő, hogy újra emelt fővel képviseljük hazánkat itthon és a nemzetközi porondon egyaránt".
Nem lehet tovább ingázni Kelet és Nyugat között, Magyarország nem lehet kompország, helyet kell foglalnunk Nyugaton - mondta Magyar az Orbán által sokat hangoztatott konnektivitás elvéről, megjegyezve: a demokráciaexport hibáira nem a gyűlöletexport a jó válasz. Hozzátette: ha pedig elvárjuk, hogy mások ne szóljanak bele a mi dolgunkba, akkor nekünk is tiszteletben kell tartanunk más országok szuverenitását. Az pedig kifejezetten tilos, hogy élezzük máshol a belpolitikai feszültségeket.
Magyar megismételte azt a korábbi ígéretét, miszerint a Tisza kormányra kerülve megtartja a déli határkerítést, és - szemben a Fidesz-kormánnyal - nem engedi szabadon a külföldi embercsempészeket sem. Megjegyezte: a Tisza nem kér a migrációs kvótából és a menekültkérdéssel összefüggő EU-s pénzbírságot is vitatja, bár utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy olyan törvényeket kell hozni, ami megfelel az elérni kívánt célnak, a biztonságnak és egyszerre a jogszerűség kritériumainak is.
