Évente több millió ember veszti életét a hőhullámok és a légszennyezés következtében.
Évente több millió emberéletet követel a fosszilis tüzelőanyagok iránti függőség, a globális felmelegedés és a klímaváltozásra való lassú alkalmazkodás – hívja fel a figyelmet egy friss nemzetközi kutatás.
A Lancet legfrissebb, 2025-re vonatkozó globális jelentése rávilágít, hogy az egészségügyi kockázatok és az éghajlatváltozás következményei 20 vizsgált mutató közül 13 esetében soha nem tapasztalt mértékben súlyosbodtak. A szerzők kiemelik, hogy "az éghajlatváltozás által okozott egészségügyi fenyegetések eddig példa nélküli szintre emelkedtek".
A jelentés összeállításában 71 intézmény 128 szakértője működött együtt, akik a klímaváltozás és az egészség kapcsolatának részletes feltárására összpontosítottak. Elemzésük során a hőhullámok következtében bekövetkezett halálesetektől kezdve egészen a fosszilis tüzelőanyagok finanszírozásához kapcsolódó banki hitelekig, összesen 57 mutatót vettek figyelembe az előrehaladás mérésére.
A kutatók megállapítása szerint a hőhullámok révén bekövetkező halálesetek száma a 1990-es évek óta világszerte 23 százalékkal emelkedett. Különösen aggasztó, hogy 2012 és 2021 között évente átlagosan körülbelül 546 ezer ember vesztette életét a hőség következtében. Ezen túlmenően évente mintegy 2,5 millió ember halála köthető a fosszilis tüzelőanyagok által előidézett légszennyezéshez - emelik ki a szakértők.
Az olaj- és földgázvállalatok közben növelik termelésüket, a kormányok 2023-ban világszerte mintegy 956 milliárd dollárt költöttek fosszilis tüzelőanyagok támogatására. Több mint 15 ország fordított erre többet a nemzeti egészségügyi költségvetésénél.
A kutatás eredményei rámutattak, hogy a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá válnak a fertőző betegségek, különösen a szúnyogok által hordozott dengue-láz, amelynek globális elterjedése az 1950-es évek óta folyamatosan növekszik.
A klímaváltozás következményei egyre komolyabb problémákat jelentenek a gazdasági szféra számára. 2024 során világszerte 639 milliárd munkaóra veszteség történt a hőség következtében, ami drámai, 98%-os növekedést jelent az 1990 és 1999 közötti éves átlaghoz képest.
A jelentés emellett kiemelte, hogy az elemzett adatok szerint a klímaváltozás és a légszennyezés csökkentésére irányuló intézkedések rendkívül hatékonyak. 2010 óta a tiszta energiaforrásokra való áttérés évente körülbelül 160 ezer korai halálesetet előzött meg, legfőképpen azért, mert a fejlett országokban mérséklődött a szén használata, ami tisztább levegőt eredményezett.
