Számos tényező áll a háttérben: a vállalatok pénzügyi helyzete továbbra sem mutat kedvező jeleket.

Igaz némi javulás látható, de még mindig igen magas a későn fizetések és a hosszú távú kintlévőségek aránya - elemez Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. Kifejtve: a magyar cégek fizetőképességének romlásában a legnagyobb szerepe a magas kamatszintnek az energiaköltségek és működési költségek emelkedésének, a gazdasági növekedés lassulásának, és az ellátási láncokban a covid óta keletkező problémáknak van.

A Covid-19 világjárvány óta jelentős átalakulások mentek végbe a magyar vállalatok pénzügyi helyzetében, különösen a fizetési képesség terén. A gazdasági leállások és a bizonytalanság következtében sok cég szembesült a likviditási problémákkal, ami a kintlévőségek növekedéséhez vezetett. Az elmúlt időszakban a kintlévőségek aránya emelkedett, mivel számos vállalkozás nehezen tudta teljesíteni kötelezettségeit, és a vevők is hosszabb idő alatt rendezték tartozásaikat. A cégeknek ezért új stratégiákat kellett kidolgozniuk a követelések kezelésére és a pénzügyi stabilitás megőrzésére.

- A Covid első évében a kintlévőségek minimális mértékben - 2 % - nőttek, azonban a 2021-2022-es években 20 %-ot meghaladó volt mindkét évben a növekedés, s így, 2020-hoz viszonyítva, 2022-re az 50 %-ot is meghaladta a kintlévőségek összege.

Ebben az időszakban a fizetési nehézségek hatásait különösen erőteljesen érezték a nemzetgazdaság azon ágazatai, amelyek túlléptek az átlagos mértéken. Kiemelkedő szerepet játszottak ebben a bányászat, a villamosenergia-termelés, valamint a szállítás és raktározás területei. Ezen kívül a szálláshely-szolgáltatás és az ingatlanügyletek is jelentős mértékben érintettek voltak.

Mennyire alakult át a helyzet az elmúlt év során?

Tavalyi évünket a helyzet javulásaként is értelmezhetjük. A kintlévőségekhez kapcsolódó követelések volumene 2022-hez képest több mint 6%-kal mérséklődött. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ez a szint még mindig 45%-kal magasabb a 2020-as adatokhoz viszonyítva.

A csökkenés valószínűsíthetően kapcsolódik a hitelkamatlábak növekedése miatti hitelfelvétel csökkenéshez, illetőleg 2023-ra a cégek összárbevétele is csökkent, ami a kintlévőség tömegére is hatással lehet.

- Melyik ágazatok vannak jobb és melyek rosszabb helyzetben?

Ha a nem, illetve késve teljesített kifizetések növekedését vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy három nemzetgazdasági szektorban – a feldolgozóiparban, a villamosenergia-szektorban és a kereskedelem területén – 2020 és 2023 között a követelések volumene meghaladta a 2000 milliárd forintot.

Örömteli hír, hogy bizonyos szektorokban jelentős mértékben csökkent a kintlévőségek aránya az átlaghoz képest. Ilyen területek közé tartozik a bányászat, a villamosenergiaipar, az ingatlanügyletek, valamint a feldolgozóipar.

- Melyek azok a gazdasági hatások, amelyek a legjobban befolyásolják most a kintlévőségeket?

- Kamatszint: A magas kamatok jelentős terhet rónak a hitelfelvételre, különösen a vállalati szektorban, ahol ez komoly problémákat okozhat. A hitelek költségeinek emelkedése szűkíti a pénzügyi mozgásteret, miközben növeli a nemteljesítő hitelek (NPL) arányát, ami aggasztó jelenség a gazdaság stabilitása szempontjából.

- Az energiadíjak és a működési költségek folyamatos emelkedése: Az energiaárak ingadozása, különösen az ipari vállalatok számára, drámai módon megnöveli a kiadásokat. Ez a megemelkedett költségszerkezet szűkíti a cégek likviditási lehetőségeit, ami késedelmes kifizetésekhez vezethet.

- A gazdasági növekedés ütemének csökkenése: A globális gazdasági lassulás, különösen az Európai Unió területén, jelentős hatással bír Magyarország gazdasági helyzetére is. A csökkenő exportkereslet és a fogyasztói aktivitás mérséklődése következtében számos vállalkozás bevételei csökkennek, ami kedvezőtlenül érinti a kintlévőségek kiegyenlítésének tempóját.

- Ellátási lánc problémák: Az ellátási láncok bizonytalansága, amelyet részben a globális gazdasági helyzet, részben az energiaválság és geopolitikai tényezők okoznak, késleltetheti a szállítmányokat és növelheti a költségeket, ami tovább nyomást gyakorol a vállalatok cash flow-jára.

- Forint árfolyamának ingadozása: A forint árfolyamának gyengülése az importárakra hatással van, és különösen az importáló vállalatok költségeit növeli, ami szintén befolyásolja fizetési képességüket és likviditásukat.

- Melyek az átlagos fizetési határidők? A nagy cégek mennyire használják az erejüket ebben?

- Az, hogy a nagy cégek mennyire használják ki erejüket az függ a termelés, szolgáltatás jellegétől, a versenytársak számától, és sok egyéb tényezőktől.

Viszont a követelések forgási sebessége is támpontot ad arra, hogy a fizetési határidők a követelések esetében milyen gyorsan következnek be. Nem kérdéses és minden egyes nemzetgazdasági ágra igaz, hogy a 100 millió forintot meghaladó árbevételű cégek csoportja nagyságrendekkel rövidebb idő alatt hajtja be követeléseit, mint a kis cégek. A milliárdon felüli árbevétellel bírók a leghatékonyabbak a követelés behajtásában.

A statisztikák azt is világosan jelzik, hogy a tevékenységek típusa kulcsszerepet játszik: az ingatlanügyleteknél közel fél évet vagy akár ennél hosszabb időt is igényelhet a követelések behajtása. Ezzel párhuzamosan a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységeknél hasonlóan hosszú folyamatokkal találkozunk.

A 2023-as év cégalapításai és csődjei jelentős változásokon mentek keresztül, amelyek számos gazdasági és társadalmi tényező hatására alakultak. Az új vállalkozások száma dinamikusan növekedett, amit a digitális transzformáció és az innovatív ötletek iránti kereslet felerősödése is tükrözött. Emellett a startupok világában a fenntarthatóság és a zöld gazdaság iránti elköteleződés is kiemelkedő szerepet játszott. Ezzel párhuzamosan a csődök száma is aggasztóan emelkedett, főként a megváltozott piaci környezet, a megnövekedett költségek és a globális gazdasági bizonytalanság következtében. A vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó körülményekhez, és sokan nem tudták tartani a lépést. A 2023 utáni időszakban tényezők, mint a kamatemelkedés és az infláció, tovább fokozhatták a nehézségeket, ami újabb kihívások elé állította a cégeket. Összességében a cégalapítások és csődök dinamikája a gazdasági környezet folyamatos változásainak tükre, és fontos figyelemmel kísérni ezt a tendenciát a jövőbeli üzleti stratégiák kidolgozása során.

2023-ban világszerte, így Magyarországon is jelentős növekedés tapasztalható a vállalati megszűnések és felszámolások terén. Az OPTEN által közzétett statisztikák szerint hazánkban ebben az évben 12,2 ezer vállalkozás szűnt meg, ami a társas vállalkozások 2,4%-át jelenti. A tendencia 2024-ben is folytatódott, és az előrejelzések szerint az idei évben már közel 10 ezerrel kevesebb működő cég található az országban.

Az alapítási kedv mélyponton volt 2023-ban a 25,7 ezer új vállalkozással, ami az előző évtől több mint 13 %-kal maradt el, és az elmúlt hat év legalacsonyabb értékét hozta. Az alapítási kedv továbbra is alacsony, ez idáig 20 ezer új vállalkozásról beszélhetünk, valószínű, hogy a tavalyi évet nem haladja meg az éves alapítás.

A 2023-as évben a vállalkozások megszűnéseinek száma rekordszintre emelkedett, elérve a közel 38 ezer esetet. Ez 8,5 ezerrel meghaladta az előző év adatait, és az elmúlt hat év legmagasabb értékének számít. 2024-re a becslések szerint már 30 ezer cég zárta be kapuit. Bár ez a szám nem éri el a tavalyi szintet, mégis közelítheti azt. A tavalyi megszűnések több mint felét végelszámolások tették ki, míg idén a helyzetet a felszámolások dominálják, hasonló arányban.

A leginkább negatívan érintett nemzetgazdasági ágakat a kereskedelem, a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás képviselte tavaly, ami idén kiegészül az építőiparral is.

A tavalyi évben a negatív rekordok sora nem állt meg, és az új cégbírósági eljárásokban is érezhető volt a hatásuk. Különösen szembetűnő volt a közel 21 ezer új felszámolási eljárás, amely idén már meghaladja a 13 ezer számot, de még mindig nem éri el a 2023-as év szintjét.