Átláthatóság: Magyarország az elmúlt három év során az Európai Unió legnagyobb korrupcióval sújtott országa lett.
Továbbra is aggasztóan alakulnak a dolgok Magyarországon a korrupció terén: az ország a Transparency International legfrissebb listáján a nyolcvankettedik helyre csúszott, ami hat hellyel rosszabb, mint az előző évben. Az Európai Unió rangsorában immár harmadik éve az utolsó helyek egyikét foglaljuk el. A tizenkét év alatt mért 180 ország közül a legnagyobb mértékű, 36 helyes visszaesést mutatja a korrupcióérzékelési index. A helyzet javulásához politikai akarat és hajlandóság szükséges, melyek jelenleg hiányoznak, és ez a jövőbeli EU-s források elvesztéséhez vezethet - hangzott el a Transparency International (TI) értékelését bemutató keddi rendezvényen.
A harmincadik Korrupcióértékelési Index legfrissebb eredményei ismét aggasztó képet tárnak elénk: a 180 országot felölelő rangsorban, ahol a nulla pont a teljesen korrupt, míg a százas érték a teljes átláthatóságot jelenti, Magyarország 2024-ben mindössze 41 pontot tudott összegyűjteni. Ez egy ponttal kevesebb, mint tavaly, ami hat helyezésbeli visszaesést jelent, így már csak a 82. helyen állunk. Tizenkét éve, 2012-ben még 55 pontot kaptunk, ami a 46. helyezést jelentette. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt másfél évtizedben Magyarország 36 pozíciót és 14 pontot veszített a rangsorban.
Az EU tagállamai közül már harmadik éve hazánk vezeti a korrupciós rangsort, és a Transparency International legfrissebb jelentése szerint nálunk tapasztalható a legnagyobb visszaesés a tisztesség terén.
akkor még 28-ból a 21-ek voltunk, 2020-ban hármas holtversenyben a végén Romániával és Bulgáriával. Mára mindkettő elhúzott mellettünk a már csak 27-es mezőnyben. A térségi uniós mezőnyben egyre nyílik az olló, a legjobb helyzetben lévő észtek és hazánk között 2024 végére 35 pont lett a különbség.
Magyarország a Transparency International (TI) által megalkotott világranglistán tíz alindex alapján kerül besorolásra, és meglepő módon Burkina Fasóval, Kubával, Tanzániával, Trinidad és Tobagóval, valamint a Dél-afrikai Köztársasággal osztozik a helyezésén. Ez a helyzet nem kirívó, hiszen a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos problémák más országokban is komoly aggodalmakat váltanak ki. A 27 tagú Európai Unióban például 16 tagállamban csökkent a korrupcióval szembeni ellenállóképesség a 2024-es évre vonatkozóan.
A korrupció és a jogállamiság romlása Magyarországon kézzel fogható, amennyiben a múlt év végén a felzárkózási keretből egymilliárd euro EU-támogatást végleg elvesztett az úgynevezett feltételességi jogállamisági szabályok be nem tartása következtében. A Covid miatti helyreálítási gazdaságélénkítési csomagból járó 10,4 milliárd euronk is elúszhat, ha 2026 végéig nem lesz megállapodás az EU-val. Kicsi az esély arra, hogy ne legyen további pénzvesztés, mert ehhez hajlandóság és politikai akarat kellene - kommentálta az állapototkat Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetője. Szerinte ugyanis a jogállamisági feltételességi eljárás nem hozott áttörést. Hatból két területen szinte semmilyen feltételt nem teljesített a magyar kormány, a további négyben pedig a teljes végrehajtás sem eredményezne fordulatot. Kudarcnak tekinthető az Integritási Hatóság és a Korrupció Elleni Munkacsoport életre hívása. Az eltelt több mint két év után látszik, hogy ez nem alkalmas a rendszerszintű korrupció megtörésére, a kormány rendre szabotálja a vállalt feltételek teljesítését. A kudarcos "reformcsomag" része még a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok megalapítása, amelyek a közpénz lenyúlásának intézményesített eszközei.
A jogállamiság legkirívóbb megsértése a TI szerint a bő egy éve elfogadott szuverenitásvédelmi törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása. Ennek eddigi tevékenysége elsősorban civil szervezetek, például éppen a TI Magyarország és az Átlátszó elleni vizsgálatában ölt testet, s fokozódik a kormányzati retorika velük szemben.
A Narancs.hu érdeklődésére Martin József Péter nem kívánt spekulációkba bonyolódni a kormány jövőbeli lépéseivel és az emberek hergelésének következményeivel kapcsolatban. Lapunk nemrégiben próbálta felmérni, milyen irányt vehet ez a helyzet.
Az EU feltételességi eljárásának fontos fejezete a közbeszerzések átalakítása mint feltétel szabása. Szemléletváltás azonban nem történt, ez a terület változatlanul a korrupció melegágya - fogalmazott a TI Magyarország ügyvezetője. Itt már 3692 milliárd forintot, a GDP 4,6 százalékát osztotta szét a kormány 2023-ban. Az EU-forrású tenderekben ugyan több, mint felére, 5,5 százalékra csökkent az egy ajánlatos eljárások száma, a hazai finanszírozásúak esetében azonban messze vagyunk a kívánatos aránytól. Ráadásul folytatódott a pályázatok koncentrációja, vagyis a keretmegállapodások térnyerése; 2019-hez képest több mint hatszorosára, 4082 milliárdra emelkedett az elosztott pénz mennyisége. Plusz még rendre ugyanazok a gazdasági szereplők kapják a megrendeléseket, például a kormányzati kommunikációban.
A korrupció és a gazdaság romlása kéz a kézben jár a TI jelentése szerint is. Hazánk az EU-ban az egy főre jutó GDP-ben szintén a sor vége felé kullog, csak Bulgáriát, Görögországot és Horvátországot előzi meg. A tényleges lakossági fogyasztás terén viszont tökutolsó. A helyzet súlyosságát mutatják a beruházási adatok zuhanórepülése és a termelékenység romlása is. A Narancs.hu kérdésére Martin József Péter elmondta, a korrupció és a gazdaságpolitikai hibák szétszálazása nem egyszerű. Ugyanis a gazdaságpolitika nem semleges, talán legfontosabb célja éppen bizonyos "körök" kistafírozása. Az EU-ban 2022-ben alapos szemléletváltás történt, a jogállamisági eljárások ekkor indultak, de ezek a bejáratott, rendszerszintű korrupcióval nem tudnak sokat kezdeni - mondta Martin. Nálunk ugyanis az ügyek jelentős része "le van papírozva", legálissá tette őket a kormány, ezekkel szemben az egyedi uniós intézkedések nem sokat érnek. Jelenleg amolyan laborkísérlet zajlik hazánk kapcsán az unióban, de a gödör alja még nem látszik.
