Ukrajna uniós csatlakozása komoly kihívások elé állítja egész Európát.
Orbán Viktor kijelentette: "Ha az ukránokat felveszik, akkor a háborút is felvesszük az unióba." A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarországnak számos aggálya van az ukrán EU-tagsággal kapcsolatban, amelyek az agrárszektortól kezdve a korrupción át a titkosszolgálati fenyegetésekig terjednek. Eddig Brüsszel és Kijev sem tudott megnyugtató válaszokat adni ezekre a problémákra. Ennek következtében a magyar kormány elindította a véleménynyilvánító konzultációt a témában, hangsúlyozva, hogy rendkívül fontos, hogy felelősségteljes döntéseket hozzunk egy egész kontinens jövőjéről.
Amennyiben Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, Magyarország közvetlen szomszédságában egy háborús országra nézhetünk, amely ráadásul a schengeni övezet részévé válik. Orbán Viktor véleménye szerint ez már önmagában is komoly fenyegetést jelent hazánk biztonságára. A legnagyobb aggály azonban a migráció kontrollálatlanná válása és a közbiztonság drámai romlása. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a határok eltűnésével akár milliós ukrán népesség is megjelenhet Magyarországon, akik közül sokan nem integrálódási szándékkal érkeznek, hanem a háború és a gazdasági bizonytalanság elől menekülnek.
- figyelmeztetett Orbán Viktor, majd folytatta:
A magyar kormány figyelmeztetéseit hírszerzési jelentések és biztonságpolitikai elemzések is alátámasztják. Földi László titkosszolgálati szakértő szerint az ukrán alvilág történelmileg az egyik legkegyetlenebb bűnözői hálózat a világon, és a háború során kiképzett, de leszerelt katonák könnyen betagozódhatnak ezekbe a csoportokba.
- figyelmeztetett. A GITOC (Global Initiative against Transnational Organized Crime) nemzetközi bűnözési indexe alapján Ukrajna már a háború kitörése előtt is a világ egyik legnagyobb szervezett bűnözéssel terhelt állama volt. A 193 vizsgált ország közül a 34. helyet foglalta el, míg Európában csupán két másik ország előzte meg a bűnözési rangsorban. A nyugat-európai nagyvárosokban már most is aktívan jelen lévő keleti bűnbandák aggasztó helyzetet teremtenek. Svédországban, Németországban és Belgiumban egyre gyakoribbak a bandaháborúk, robbantások és leszámolások, amelyek feszültséget szülnek a társadalomban.
A magyar határőrök, rendőrök és titkosszolgálatok jelenleg is erőn felül teljesítenek, ám egy schengeni határ megszűnése az ukrán irányból olyan teherrel járna, amit hosszú távon nem lehetne kezelni.
Ukrajna uniós csatlakozása alapvetően átalakíthatja a magyar mezőgazdaság jövőjét. A kormány világosan kifejezte aggályait: ha egy olyan ország lép be az EU belső piacára, ahol a termelés gyakran az uniós normákat figyelmen kívül hagyva, alacsony költségekkel zajlik, az súlyos versenyhátrányt okozhat a magyar gazdák számára. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a gazdák Brüsszelbe készülnek, hogy egy jelentős demonstrációval fejezzék ki tiltakozásukat, mivel ez azzal a kockázattal jár, hogy az európai mezőgazdaság helyzete súlyosan megrendülhet.
A kikötők működésének leállása után a szállítmányozás szárazföldi útvonalakon indult meg, és a magyar, lengyel és román gazdák azonnal érezték a következményeit. A kormány válaszként ideiglenes importtilalmat hirdetett az ukrán mezőgazdasági termékekre, azonban ha Ukrajna teljes jogú taggá válik, akkor ezt a lehetőséget már nem tudjuk kihasználni. Nagy István agrárminiszter véleménye szerint a probléma ennél sokkal összetettebb.
