A demográfiai tájképek folyamatosan alakulnak, és Szlovákiában egyre szembetűnőbb a jelenség: a születések száma folyamatosan csökken.
Szlovákia demográfiai helyzete jelentős átalakuláson megy keresztül. A születések számának folyamatos csökkenése mellett a gyermekvállalás átlagos életkora is emelkedik. Az 1993 óta tapasztalható reprodukciós trendek csökkenése már most is érzékelhető, hiszen a gyermekvállalási korosztályba tartozó fiatalok száma is drasztikusan csökken. Ez a jelenség komoly társadalmi és gazdasági kihívásokat jelent az ország számára.
A tvnoviny.sk alapos cikkében három szakértőt, egy demográfust, egy szociológust és egy szexológust faggattak arról, hogy milyen okok húzódnak meg az egyre változó társadalmi trendek mögött. Az írás külön figyelmet szentel a gazdasági környezetnek és a személyes preferenciák folyamatos alakulásának, rávilágítva arra, hogy ezek a tényezők milyen mély hatással vannak az emberek életmódjára és döntéseire.
Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás a "változó számadatok" kifejezésre: "Dinamikusan alakuló numerikus értékek"
A Szlovákia területén született gyermekek számára nézve a tavalyi, 2023-as év évszázados negatív rekordnak minősül, ekkor ugyanis kevesebb, mint 50 ezren születtek, ami összehasonlításképpen, több mint 62 ezerrel alacsonyabb a száz évvel korábbi, 1923-as számoknál - mutatott rá Zuzana Kusá, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológusa.
Kusá megállapítása szerint a korábbi tendencia folytatásaként a gyermekvállalási korban lévő nők száma folyamatosan csökken, miközben a gyermekvállalásra jellemző életkor egyre inkább növekszik. Ezt a jelenséget jól illusztrálja, hogy míg 2023-ban egy átlagos gyermekvállaló nő 28 éves volt, addig körülbelül harminc évvel ezelőtt ez az átlag mindössze 22 év volt.
Boris Vaňo, a neves demográfus és prognosztikus véleménye szerint ezek a statisztikák jelentős társadalmi hatásokkal járhatnak. Az úgynevezett "elöregedés" jelensége, amely a lakosság átlagos életkorának emelkedését jelenti, számos kiszámíthatatlan következménnyel bírhat a társadalombiztosítási rendszerre, a munkaerőpiacra, és az egészségügyi ellátásra nézve. Az ilyen demográfiai változások figyelembevételével fontos, hogy a jövőbeni politikák és stratégiák alkalmazkodjanak a folyamatosan változó társadalmi igényekhez.
Bizonytalanságba nem vállalunk gyermeket
Kusá rámutatott, bár az, hogy a 90-es évek elejétől kezdett meredekebb csökkenésbe a születésszám, egy komplex probléma, rendkívül fontos helyet foglal el az okok között, hogy a rendszerváltást követően olyan alapvető garanciák szűntek meg, mint az állam által bebiztosított lakhatás. Mindeközben a bérek reálértékének csökkenése sem járul hozzá a gyermekvállalási kedv fellendítéséhez, a 2019-ben bevezetett gyermekvállalási támogatások pedig keveset javítottak a fiatalok egzisztenciális biztonságérzetén.
A szociológus megállapítása szerint, annak ellenére, hogy Magyarországon a munkanélküliségi ráta folyamatosan csökken, a nyugati országok továbbra is lényegesen kedvezőbb életkörülményeket kínálnak. Ennek következtében sok fiatal választja a kivándorlást, és gyakran abban az országban alapítanak családot, ahová elköltöztek. A szakember hangsúlyozta, hogy ezeknek a családoknak csupán egy csekély része tér vissza Szlovákiába. Továbbá rávilágított arra, hogy az EU-hoz való csatlakozás óta az ország gazdaságilag aktív lakosságának körülbelül 15 százalékát veszítette el a kivándorlás miatt.
Változó világ, változó igények
Fontos elismerni, hogy léteznek olyan szakmai területek, amelyek nem éppen ideálisak a gyermeknevelés szempontjából. Mindemellett viszont a munka mindenki számára elengedhetetlen, ami gyakran azt eredményezi, hogy a szükséglet elsődleges szerepet kap. Ez pedig nemcsak azok számára jelent kihívást, akik gyermekvállalást terveznek, hanem azoknak is, akik esetleg nem szeretnének gyermeket nevelni.
Kusá emellett rámutatott a nők társadalmi helyzetének változására is, míg ugyanis egy évszázaddal ezelőtt a nők konkrétan rá voltak kényszerítve a házasságra, ezen keresztül pedig a gyermekvállalásra -hiszen ők maguk a legtöbb esetben még munkát sem kaphattak - addig mostanra nem kérdés, hogy a legtöbb család boldogulásához két keresőre van szükség. Mindez persze komoly terhet ró a nők nyakába, hiszen számos társadalmi elvárás szerint egyszerre kellene helyt állniuk a munkaerőpiacon és a gyermeknevelésben. Mindehez hozzáadódik az is, hogy az emberek életszínvonallal kapcsolatos elvárásai megemelkedtek, ami több pénzt és így több befektetett munkát igényel.
Globális jelenség vagy inkább "nyugati" irányzat?
Vaňo hangsúlyozza, hogy az eddig említett tényezők várhatóan hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő években tovább emelkedik az átlagos gyermekvállalási életkor. Szlovákia e tekintetben a nyugati országokhoz képest viszonylag alacsony helyet foglal el, ugyanakkor a lakosság elöregedésének problémáját nézve az "élharcosok" között található.
A demográfus véleménye szerint a nyugati országokban tapasztalható fiatalosabb népességi struktúra nem csupán a magas születési számoknak köszönhető. A jelenség mögött leginkább a kevésbé fejlett országokból érkező fiatal bevándorlók állnak, akik ideiglenesen csökkentik az adott országok átlagos életkorát. Azonban ez a tendencia nem tartható fenn végtelenségig; a legfejlettebb államok lakossága is elkerülhetetlenül elöregszik majd. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy bár a globális népesség jelenleg még növekszik, a prognózisok szerint ez a folyamat legkésőbb a század végére megáll, amit valószínűleg népességcsökkenés fog követni.
Perspektívák végtelen tárháza: egy új nézőpont felfedezése.
A kérdés más vetületének bemutatására Štefan Petrík szexológus is megszólításra került, aki elsősorban az emberek szexualitáshoz és szerelemhez való hozzáállásának változásában látja a csökkenő születésszám okát. Úgy gondolja napjaink fogyasztás-orientált beállítódása arra készteti az embereket, hogy minél többet dolgozzanak és keressenek, ez pedig ahhoz vezet, hogy egyre kevesebb időt töltenek a párjukkal. Petrík egyenesen azt feltételezi, hogy az emberek egyre kevésbé tartják fontosnak a párkapcsolatokat, a szexet és a szerelmet, és akik számára továbbra is fontosak ezek, azok is általában halogatják a gyermekvállalást.
Ezek mellett azonban azt is véli, hogy a fiatalok könnyű hozzáférése a fogamzásgátló eszközökhöz és az ezekről szóló információkhoz jelentős mértékben hozzájárulhat a csökkenő gyermekszámhoz. Ennek következtében lehetőség nyílik a nem kívánt terhességek elkerülésére, ami kétségtelenül üdvözlendő fejlődés.
A nők képesek lennének megvalósítani álmaikat, ha végre teret adnának nekik ennek a lehetőségnek.
A három szakértő abban ugyanakkor egyetért, hogy egy rendkívül fontos tényező a nők beállítódásának megváltozása, ami lássuk be, nagyban összefügg a korábbi kényszerek megszűnésével, vagy legalábbis fellazulásával. A nők nem szeretnék fiatalon lekötni magukat, hiszen logikus, hogy a fiatal férfiakhoz hasonlóan tanulni és karriert építeni szeretnének, ami gyermekvállalás mellett lényegesen nehezebb, ha nem egyenesen lehetetlen.
Emellett ugyanakkor sok nő számol be arról is, hogy nem tud olyan párt találni, akivel el tudná képzelni a gyermekvállalást, nem is beszélve a fogantatással kapcsolatos problémákról, amely a szakértői felmérések szerint Szlovákiában minden ötödik párt érint, miközben minden hatodik ember van kitéve a meddőség veszélyének.
