VAOL - Mesélő podcast - Fedezd fel a bögötei Horváth kastély rejtelmeit és titkait!

A Bögöte - felsőmajori egy emeletes, neoreneszánsz, klasszicista elemeket mutató eklektikus stílusú kastély, nem kis meglepetésre, nem szerepel Vas vármegye műemlékjegyzékén. Ennek magyarázatát nem találtuk, de az építészettörténeti leírások szerint rajta az 1980-as években szakszerűtlen átalakításokat hajtottak végre.

A község történetét feldolgozó helytörténeti munkák viszont szerencsére részletes beszámolókban ismertetik az építkezések kronológiáját. Innen tudhatjuk, hogy a kastélyt a vármegye közéletében jelentős szerepet játszó Bozzay Imre földbirtokos építtette 1875-ben. A Bozzay család bögötei birtokait és a kastélyt, két évtized múltán, Horváth Miklósnak adta el, aki a település jeles személyiségeként többek között annak iskoláját is építtette. Egy 1905-ben kelt tudósítás azt is elmondja, hogy Horváth Miklós uradalmi cselédségének 36 gyermekét, saját költségén taníttatta. Ő volt az, aki 1926-ban megalapította az Universal Műbútor és Épületasztalos Üzemet, hogy a gazdasági recesszió idején, ily módon biztosítson munkalehetőséget a község lakosainak.

A földesúr bögötei birtokán létrehozott mintagazdaságban a szilaj szarvasmarhák és merinó juhok tenyésztése kiemelkedő sikereket ért el, hiszen számos országos bemutatón díjakat nyertek. Emellett méhészete és a bögötei domboldalon telepített "Amerikai szőlészet" borai is messze földön ismertek és keresettek voltak. A Miklós-nap különleges eseményként maradt meg a helyiek emlékezetében, hiszen a bögötei Horváth kastélyban rendezett vadászünnepek igazi hagyományt teremtettek.

December 6-án, a névnapi ünnepség alkalmával, évtizedek óta három megyéből érkeznek hívatlan vendégek a kastély melegszívű urának barátai közül. Ezt olvashatjuk a "Nimród" vadászújság 1917-es részletes vadászatokról készült beszámolójában. A nagybirtokos 73 éves korában, ezen a kastélyon belül távozott az élők sorából. 1884-ben született, és Kálmán nevű fia örökölte apja fáradhatatlan szellemiségét és aktivitását.

Közéleti karrierje 1914-ben Vas vármegye aljegyzőjeként indult. Életrajz írójától tudjuk, hogy "a háború alatt ő intézte a vármegye közélelmezésének ügyét, részt vett a regionális Vöröskereszt Egyesület megszervezésében, a vármegyei intézmények irányításában, és a háborút követő nehéz gazdasági helyzet leküzdésében." Horváth Kálmánt, vezetői alkalmasságának elismeréseként, 1920-ban Vas vármegye alispánjává választották.