A vállalatok körültekintően járnak el, amikor lízingkötésekről van szó.

Bár 2024-ben a Magyar Lízingszövetség tagjainál nőtt az új lízingszerződések száma az előző évhez képest, a teljesítmény szegmensenként eltérő volt: míg egyes területek kiugró növekedést mutattak, mások stagnáltak. A negyedévben a kihelyezések értéke elérte a 969,77 milliárd forintot, ami 6,6 negyedik százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A szerződött darabszám 84 282-re nőtt, ami 16,5%-os emelkedést jelent a 2023-as évhez képest. A kihelyezett portfólió értéke 2 374 milliárd forintra ugrott, ami 10,9%-os teljes növekedést mutat az előző évhez viszonyítva. Ezzel szemben a darabszám 31 állomány 8 993-ra csökkent, amely 7-től egészen a 2023-as szintig terjed.
A kifizetések eloszlása szerint a lízingszolgáltatók ügyfelei között a kis- és középvállalkozások (kkv) dominálnak, hiszen 62 százalékuk ebből a kategóriából kerül ki. A nagyvállalatok aránya 18 százalék, míg a magánszemélyek csupán 8,6 százalékot képviselnek. Az egyéb, nem lakossági vállalkozások, beleértve az állami szektort is, a fennmaradó 11,4 százalékot teszik ki.
A Magyar Lízszövetség által közzétett adatok szerint az összesített összeg 80%-a új eszközökre, míg 20%-a használt termékekre irányult. A legnagyobb népszerűségnek örvendő konstrukció a zárt végű pénzügyi lízing volt, amely az összes tranzakció szignifikáns részét tette ki, míg a nyílt végű pénzügyi lízing aránya 33,1%-ot képviselt. Emellett a kölcsönök a piac 3,4%-át, míg az operatív lízing 10,9%-át alkotta.