Fedezd fel a természet csodáit Kőszegen, a Chernel-kert varázslatos arborétumában! Itt a virágok színpompája és a madarak éneke egyedülálló harmóniában találkozik. Sétálj a buja növényzet között, ahol a különféle virágok illata és a madarak vidám csicserg
Fedezd fel a természet csodáit: barangolj a festői tájakon, ahol a hegyek magasan tornyosulnak, és a völgyek zöldellő mélységében rejtőzik a kaland. Tedd emlékezetessé az utazásaidat, amikor barlangok titkos világát kutatod, vagy történelmi várak falai között sétálsz, ahol a múlt szelleme még mindig él. Merülj el a felfedezés örömében!
Kőszegen egy bájos kis arborétumot fedezhetünk fel, amelynek neve Chernel-kert. Ez a hely nem csupán a zöldellő növények szépségéről híres, hanem arról is, hogy madárvédelmi mintatelep működik itt, így a természetvédelmi törekvések szempontjából is fontos szerepet játszik. Ráadásul Magyarország egyetlen tanösvénye is itt található, ahol a Kárpát-medence legveszélyeztetettebb növényfajainak ritka példányai mellett sétálhatunk. Ez az arborétum tehát igazán különleges és varázslatos hely. Jártál már a Chernel-kertben? Ha még nem, most tarts velem egy virtuális sétára, és később ne felejtsd el élőben is felfedezni ezt a csodás helyet! 😊 Nézd meg, milyen csodák várnak rád!
2002-ben készült el kert különleges kapuja, Tornay Endre András kőszegi szobrászművész munkája.
Hol keresd? Magyarországon, Vas megyében, Kőszegen, az Arborétum utca 2. szám alatt található (a Hunyadi János utca és az Arborétum utca kereszteződésénél). A pontos helyet a térképen ITT találod.
Parkolni pontosan a bejáratnál nem engedélyezett, viszont a Hunyadi J. utcán kicsit feljebb (vagy lejjebb) már van lehetőség a parkolásra. Ráadásul Kőszeg belvárosa gyalogosan is könnyen megközelíthető innen.
Az arborétum a legékesebbje Kőszeg város helyi jelentőségű védett természeti területeinek.
Amikor legutóbb ott jártam, már elvirágoztak a virágok, de itt is találkozhatunk impozáns rododendron bokrokkal, amelyek májusban ragyogó szépségükben tündökölnek. Érdemes ilyenkor (is) ellátogatni a kertbe, hogy megcsodálhassuk ezt a lenyűgöző látványt.
A festői ösvények mentén felfedezhetjük a botanikai csodák sokszínű világát. Ez a 2,5 hektáros park büszkén őrzi az egyetlen olyan tanösvényt, ahol a legnagyobb veszélyben lévő növényfajok szépsége és egyedisége tárul elénk.
Az egyik ágyásban felfedeztem egy különleges gímpáfrányt. Ez a varázslatos növény az árnyas, hűvös szurdokvölgyek kedvelt lakója, de gyakran előfordul sziklaerdők és bükkösök aljnövényzetében, sőt, még barlangbejáratok közelében is. A gímpáfrány a Magyarországon található páfrányfajok közül egyedülálló, hiszen levelei teljesen osztatlanok. Érdekes módon nevét onnan nyerte, hogy levelei állítólag a gímszarvas nyelvére emlékeztetnek.
Felfedeztem a hóvirág titkos búvóhelyét, valamint a kárpáti sáfrányét is. Sajnos, ezek a szépségek már a nyárra elhervadtak, de a nyári hónapokban is találkozhatunk gyönyörű virágzó növényekkel.
Az arborétum területe egykor a Chernel-család 1,5 hektáros gyümölcsösét képezte, amelyet később Chernel István ornitológus emlékkertté és madárvédelmi mintateleppé alakított át. A kert kialakításának munkálatai 1898-ban kezdődtek, amikor István a nemzeti ünnepeink és a jeles események, mint például Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala, valamint családi események alkalmával emlékfákat ültetett. E különleges, történelmi jelentőséggel bíró fák miatt az arborétumot emlékkertként is emlegetik.
Később sűrű sövényekkel gazdagította a tájat, hogy a madarak számára ideális fészkelő- és búvóhelyeket biztosítson.
Chernel István jó kapcsolatokat alakított ki több közeli arborétum vezetőjével, és a növények egy részét Kámonból, valamint Szelestéről származó forrásokból nyerte.
Chernelházi Chernel István egy figyelemre méltó természettudós volt, aki a 19. században tündökölt, és a magyar ornitológia legkiemelkedőbb képviselőjeként vált ismertté. Ő nemcsak a madárvilág elmélyült kutatójának számított, hanem annak szenvedélyes védelmezője is. Tehetsége azonban nem merült ki a madarak tanulmányozásában; kiváló vadászként és preparátorként is megmutatta ügyességét, emellett a síelés, a zene és a fényképezés világában is otthonosan mozgott. Zeneszerzőként is jeleskedett, írói munkássága pedig tovább gazdagította örökségét. Legfontosabb műve, a „Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségökre” című kétkötetes mű, a magyar madártani irodalom első jelentős alkotásaként vonult be a történelembe.
Chernel István ültetéseiből napjainkra is fennmaradt néhány, ezek közül a két legjelentősebb érték egy kínai vörösfenyő és egy kaukázusi jegenyefenyő. A kertben jelenleg több mint háromszáz növényfaj tekinthető meg.
A természetes élőhelyek átalakítása következtében sajnos egyre kevesebb idősebb, odúkészítésre alkalmas fa található. Ennek orvoslására mesterséges odúk elhelyezésével támogathatjuk a madarakat abban, hogy megfelelő fészkelőhelyet találjanak. Fontos, hogy a különböző madárfajok igényeihez és testméretéhez igazodva különféle típusú odúkat készítsünk. Ezeket a fák ágaira úgy kell elhelyeznünk, hogy megvédjük őket az eső és a hó behatolásától, valamint a bejárati nyílásnak az uralkodó szél irányával ellentétes oldalra kell néznie, így biztosítva a madarak kényelmét és biztonságát.
A mesterségesen létrehozott búvóhelyek segítségével különféle állatfajokat is sikeresen letelepíthetünk a környezetünkben. Ezeket a helyeket a mókusok és pelék is örömmel birtokba veszik, így gazdagítva a biodiverzitást.
Chernel István az Országos Állatvédő Egyesület alelnökeként létrehozta annak kőszegi fiókegyesületét, mellyel elindította a hazai gyakorlati madárvédelmet fészekodúk kihelyezésével és a madarak téli etetésével. Amerikai mintára - hazánkban elsőként - megszervezte a Madarak és Fák Napját.
A kert felső részén madárvédelmi tanösvény fut, ahol megismerkedhetünk a madártelepítés eszközeivel, és elsajátíthatjuk a szakszerű téli madáretetéshez szükséges legfontosabb tudnivalókat is.
Chernel István örökösei igyekeztek megőrizni a park kincsét, ám közben újra gyümölcsfák ültetésébe kezdtek. 1945 után a kert állami tulajdonba került, és bérbe adták. A bérlők elsősorban a gyümölcsfákra összpontosítottak, így a ritka növényfajok sorsa nem irigylésre méltó lett: sokat megcsonkítottak vagy egyszerűen kivágtak.
1965-től a szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztályának vezetője, Horváth Ernő felkarolta a lepusztult kertet és Retkes Józseffel közösen rekonstruálási tervet készítettek. Még abban az évben az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította a területet. Tanárok és diákok, katonák, önkéntesek és kertészek segítségével újabb növénytelepítések következtek, majd megnyitották a kertet a nagyközönség előtt.
A kerítés mögött, egy kis csendes zugban, lehetőségünk nyílik arra, hogy közelről megfigyeljük a lenyűgöző gólyákat. Ezek a nagyméretű gázlómadarak szárnyukkal szinte a felhőkig emelkednek, hiszen fesztávolságuk akár a 2 métert is elérheti. Élőhelyeik között a mocsarak, nedves rétek, legelők és szántóföldek dominálnak, ahol a rovarok és békák mellett rágcsálókat, halakat és kígyókat is zsákmányolnak. A párválasztás időszakában a gólyák csőrével ritmusosan kelepelnek, ezzel is jelezve társuknak a szándékaikat. Érdekes módon, manapság az állomány jelentős része az emberek által alakított környezetben találja meg otthonát, főként villanyoszlopokon fészkelve. Azonban nem minden fenyegetés mentes, hiszen a gyakori áramütések komoly kockázatot jelentenek ezekre a csodás madarakra.
A madárvédelmi tanösvény mellett olvashatunk például az uhuról (a latin neve Bubo bubo... :-)), a réti fülesbagolyról, a gólyákról, az erdei fülesbagolyról, a gyöngybagolyról, a macskabagolyról.
Az Őrségi Nemzeti Park és az E.ON szakértői elkötelezetten dolgoznak azon, hogy megóvják hazánk gazdag madárvilágát, és csökkentsék a fennmaradásukat veszélyeztető tényezőket. E partnerség keretében olyan innovatív eszközöket telepítenek a Madárvédelmi Mentőközpont területén, amelyek a meglévő villamos hálózaton már használatban vannak, vagy a jövőben tervezik bevezetni őket. Ezek az eszközök áramtalanok, azonban az oszlopfejek elhelyezésének fő célja, hogy kamerák segítségével figyelemmel kísérjék a rajtuk tartózkodó madarak viselkedését. Az így összegyűjtött adatokat pedig felhasználják a technológiai fejlesztések előmozdítására.
A szomszédos kertek megvásárlásának eredményeként az arborétum területe 1972-re 2,5 hektárra bővült. Ekkor, egy hangulatos kis faházban megnyitotta kapuit a Chernel István Múzeum, amely nemcsak a Chernel-hagyatékot, hanem Kőszeg környékének gazdag élővilágát is bemutatja a látogatóknak.
A Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpont egy különleges hely, ahol a sérült vagy elárvult, hazánkban őshonos madarak találhatnak menedéket. A látogatók számára kialakított bemutatóterületen lenyűgöző ragadozómadarakat és bájos fehérgólyákat csodálhatunk meg egészen közelről, így egy felejthetetlen élménnyel gazdagodhatunk.
A mentőközpont legfontosabb küldetése, hogy minél több sérült madárnak lehetőséget biztosítson a természetbe való visszatérésre. Azok a madarak, akik sikeresen rehabilitálódtak, valamint az árva fiókák, egy különleges repatriációs folyamaton mennek keresztül, amely során különféle technikákkal készítik fel őket az önálló élet kihívásaira. Azok a madarak, akiket egyedi jelölőgyűrűvel engednek szabadon, már távoli helyeken is megfigyelhetők, például Németország, Olaszország, Albánia és Málta területén. Ez világosan bizonyítja, hogy a rehabilitált egyedek képesek sikeresen beilleszkedni és boldogulni a természetes élőhelyükön.
A gondozott állatok nyugalma érdekében a mentőközpont üzemi területére csak a munkatársak léphetnek be. De a bemutatótérben lehetőség van megismerkedni a hazánkban honos ragadozómadarakkal. A nyitott állomásokon bemutatott madarak - biztonságuk érdekében - állandó felügyeletet igényelnek, ezért csak hétköznapokon tekinthetők meg. Ezek mind szabad életre alkalmatlan példányok. Napközben a kerti ülőkéken pihennek, este a zárt röpdében szabadon mozoghatnak.
Az arborétum és kapcsolódó intézményei 1992-ben bezártak, és csupán két év elteltével nyíltak meg ismét, ekkor kerültek a Fertő-Hanság Nemzeti Park irányítása alá. 1998-ban létrehozták a védett növényeket bemutató tanösvényt, amely gazdagítja a látogatók élményeit. Ezen kívül a múzeum is új otthonra lelt, egy modern épületben.
2002-ben az intézményeket a frissen megalakult Őrségi Nemzeti Park kezelésébe adták, ezzel egy új fejezet kezdődött a terület életében. Ekkor indult el a kert felújítása is, amely a korábbi dús növényzetét igyekezett újjáéleszteni. Egy hangulatos sétányon felfedezhettük a kert egykori gyümölcsös részét, amelyet Horváth Ernő díszfákkal ültetett be, varázslatos atmoszférát teremtve ezzel.
A kipusztulással veszélyeztetett növényfajok nevelési és szaporítási technológiájának kidolgozására, visszatelepítése céljából fogott hozzá a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága a Soproni Egyetem Növénytani Tanszékének támogatásával a több mint 200 faj neveléséhez. 1998-ban hozták létre az itt látható gyűjteményt. A tanösvény egyben génrezerváció is, ahonnan számos faj állományának rekonstrukciójához magot lehet gyűjteni.
A pünkösdi rózsák már szépségüket vesztették a nyárra, de májusban még ragyogó színpompájukban tündökölnek. Ha valaki a virágok bűvös világára vágyik, mindenképpen látogasson el a Chernel-kertbe!
Felfedeztem egy gyönyörű cikláment is! Sopron környékén, az erdők mélyén sokkal több ilyen csodás virág bújik meg.
Április 15. és október 31. között, keddtől szombatig 10-től 17 óráig tart nyitva, míg hétfőn és vasárnap zárva tartunk.
Február 1. és április 14. között kedd-péntek 10-16 óráig, hétfő, szombat, vasárnap szünnap
November 1. és Január 31. között zárva
A Chernel-kert meglátogatásához belépőt kell vásárolni, azt azonban nem a kert bejáratánál, hanem kb. 100 méterrel arrébb, a látogatóközpontban lehet megvenni. Az oda vezető utat madárnyomok mutatják a járdán.
Az arborétum kerítésének mentén folytassuk utunkat, ahol felfedezhetjük a tágas és díjmentes parkolóhelyeket is.
Az Őrségi Nemzeti Park által működtetett, impozáns épületben helyet kapó látogatóközpont névadója Bechtold István (1927-1991) madártani kutató, Kőszeg és környéke természeti értékeinek vizsgálója és ápolója. A környezet- és természetvédelem apostolaként egész pályafutását az élővilág védelmének és Kőszeg város hagyományai ápolásának szentelte, minden alkalmat kihasznált a természettudományos ismeretterjesztésre. 1974-ben alapító tagja volt a Magyar Madártani Egyesületnek, majd elnöke a Solymász Szakosztálynak. Hazánk egyik legnevesebb solymásza volt.
A látogatóközpontban felfedezhetjük a Kárpát-medence és az Alpok lenyűgöző találkozásának egyedi élővilágát. Az épület alsó szintjén a Kőszegi-hegység gazdag növény- és állatvilágával találkozhatunk, míg a galériában a madarak sokszínű világába nyerhetünk bepillantást, mindezt egy interaktív tárlat izgalmas élményével fűszerezve.
Belépőjegy árak a látogatóközpontba és a Chernel-kert arborétumba:
A látogatóközpont szomszédságában található gólyalabirintusban izgalmas utazásra indulhatunk, ahol végigkísérhetjük a gólyák életének egy teljes évét, a megérkezéstől a fiókák nevelésén át egészen a nagy elköltözésig. Miközben a kijáratot keressük, számos érdekességet fedezhetünk fel a gólyák világából. Tudtad például, hogy bizonyos afrikai törzsek a náluk átvonuló gólyákat sáskamadárnak nevezik? Vajon mi állhat ennek a különös elnevezés mögött? (A helyszínen mindenre fény derül! 😊)
A látogatóközpont szomszédságában egy impozáns játszótér is fellelhető, ahol a gyerekek izgalmas kalandokkal találkozhatnak.
Remélem kedvet kaptatok egy kőszegi kiránduláshoz is. Így a látogatóközponttal a Chernel-kert egy egész délutános elfoglaltság lehet, főleg, ha gyerekkel megyünk, akik jól elszórakoznak a hatalmas parkban.
Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!
A rendelkezésre álló információk egy része a kihelyezett táblák mellett, valamint a következő weboldalakról származik: www.termeszetjaro.hu és buboscinege.hu/chernel-kert.
