Jelenleg a lengyel elnökválasztás izgalmas eseménye zajlik, ahol a politikai spektrum szélsőségeit képviselő fiatalok lehetnek a kulcsszereplők az eredmény alakulásában.

Legfeljebb egy-két százaléknyi különbséget mutattak ki a két jelölt között a közvélemény-kutatók a lengyel elnökválasztás vasárnap zajló második forduló előtt. Félő, hogy a két kieső szélsőjobboldali jelölt fiatal támogatói a Kaczynski-féle PiS favoritjára, Karol Nawrockira szavaznak, a szélsőbalooldaliak pedig inkább nem mennek el.

A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a liberális Polgári Platform (PO) jelöltje, Rafal Trzaskowski, aki Varsó polgármestere, jelenleg vezet a választási versenyben. Az Opinia24 adatai szerint a választók 47,5%-a szavazna rá, míg a jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje, Karol Nawrocki, a Nemzeti Emlékezet Intézetének történész-igazgatója 45,9%-os támogatottsággal bír. Számos közvélemény-kutató iroda hasonló eredményeket tett közzé, azonban akadtak olyan felmérések is, amelyek Nawrocki minimális előnyét mutatták. Fontos megemlíteni, hogy több szociológus figyelmeztetett arra, hogy a jobboldali szavazók gyakran rejtőzködnek, és a közvélemény-kutatások során azt nyilatkoznak, hogy még nem döntöttek, vagy egyáltalán nem tudják, hogy szavazni fognak-e. Emellett a döntésüket gyakran befolyásolja a vasárnapi szentbeszéd is. Trzaskowski a május 18-i első fordulóban minimális előnnyel végzett. Nawrocki hívei reménykednek abban, hogy a PiS által támogatott történész képes lesz megszerezni a szélsőjobboldali tábor szavazatait, ami biztosítaná számára az elnöki palotába való beköltözést. A szavazóhelyiségek reggel 7-től este 9-ig állnak nyitva, és több mint 32 ezer helyszínen csaknem 29 millió választásra jogosult polgár adhatja le voksát, közülük több mint 700 ezren külföldön élnek.

Az elemzők véleménye szerint a szélsőjobboldal és az alternatív baloldal választási sikerei mögött több tényező áll. A baloldali-liberális szavazók jelentős része elégedetlenségét fejezte ki a Tusk-koalíció teljesítményével kapcsolatban. Slawomir Sierakowski, a Krytyka Polityczna nevű politikai magazin alapító főszerkesztője a Népszavának adott interjújában rávilágított, hogy a koalíció korábbi támogatói közül sokan nem vettek részt a választásokon, míg mások a szélsőjobboldal vagy az alternatív baloldal irányába fordultak. Az embereknek elegük van a PO (Donald Tusk) és a PiS (Jaroslaw Kaczynski) közötti évtizedes politikai harcból, és egyre többen kívánják, hogy mindkét vezetőt vonják vissza a politikai életből. Bár Lengyelország gazdaságilag kedvező helyzetben van, a lakhatási válság és a megélhetési költségek emelkedése miatt sokan a jelenlegi liberális-centrista-baloldali koalíciót hibáztatják. Emellett a lengyel politikai légkörre erőteljesen hat a biztonságérzet, különösen az orosz fenyegetés miatt. A szélsőjobboldal megerősödését továbbá elősegítette a növekvő ukránellenesség és a konzervatív, Nyugat-ellenes hangulat, amely a modernitás iránti ellenszenvvel és a szabadságvágy kiábrándultságával (ressentiment) párosul. E jelenségek nem csupán Lengyelországra, hanem más európai államokra is jellemzőek, ahol a globális trumpizmus nemzeti keretek között ölt testet. Sierakowski hangsúlyozza, hogy Trump hatását a lengyel politikai eseményekre nem szabad túlbecsülni, mivel szerinte ezek elsősorban a helyi politikai viszonyok következményei.

Román csodában bíznak a lengyel demokratákDonald Tusk megkapta a figyelmeztetést az elmaradó reformokért, sorsdöntő második elnökválasztási forduló vár két hét múlva Lengyelországra

Az első fordulót követően mind a két jelölt kapcsolatba lépett a szélsőjobboldali Konföderáció elnökjelöltjével Slawomir Mentzennel, aki a szavazatok több, mint 15 százalékát nyerte el. Nawrocki aláírta Mentzen EU-ellenes és Ukrajnával szemben is barátságtalan követelés-listáját. Trzaskowski viszont Radislaw Sikorski külügyminiszterrel kettesben elfogadta Mentzen meghívását és a szélsőjobboldali vállalkozó-politikus toruni sörözőjében, a kamerák elött vitatkoztak arról. Végül sem Mentzen, sem pedig a tőle még jobbra álló Grzegorz Braun sem szólította fel híveit Nawrocki támogatására. Sierakowski mind a három konzervatív-nacionalista politikust élesen ukránellenesnek tartja.

A két forduló között a jelöltek országszerte belevetették magukat a vidéki települések felfedezésébe, hogy elérjék az eddig passzív szavazókat. Lengyelország politikai térképe pedig régóta megosztja az országot, kiemelve a különböző régiók eltérő igényeit és preferenciáit.

A keleti és délkeleti vajdaságok (az első világháború előtti Orosz-Lengyelország és a monarchiához tartozó Galícia) mindig jobbra, adott esetben a PiS-re szavaz, míg a nagyvárosok, a hajdan Poroszországhoz tartozó részek és a világháború után Németországtól elcsatolt nyugati sáv inkább kedvez a liberálisoknak és a baloldalnak. Ezeket a tradicionális elkötelezettségeket ritkán rendíti meg bármi is. Az adott esetben ilyen az, hogy Nawrocki életrajzában csúf foltokat derít fel a liberális sajtó. Például, hogy futballhuligánok összecsapásaiban vett részt fiatalkorában, gdanski gengszterekkel haverkodott, szállodai biztonsági őrként prostituáltakat hajtott fel Gdyniában. Már tekintélyes pozícióban volt, amikor egy idős embertől megszerezte annak szociális lakását. Ellenfelei megpróbálták ezekkel a leleplezésekkel ellehetetleníteni a PiS jelöltjét - hiába. Trzaskowskit viszont a varsói önkormányzat által elkövetett mulasztásokért próbálja felelőssé tenni a jobboldal.

Hivatalosan megerősítették, hogy Rafał Trzaskowski szoros küzdelemben győzött a lengyel elnökválasztás első fordulójában.

A kampány záróakkordja volt a két jelölt televíziós vitája, majd a fővárosban megrendezett felvonulások és nagygyűlések. A PO "Hazafias menetének" élén ott volt Tusk miniszterelnök és az első fordulóban vetélytársként induló Szymon Holownia szejm-elnök és Magdalena Biejat, a koalíciós Új Baloldal volt jelöltje. Ők, ahogy a parasztpárt elnöke is Trzaskowski melletti szavazásra szólítottak fel. Tusk bocsánatot kért a koalíció szavazóitól, azért, mert nem tudták kampány-ígéreteik jelentős részét megvalósítani. Nagyszabású fejlesztéseket ígért, ha megerősítést kapnak. Jelen volt Nicusor Dan, a megválasztott román - EU-párti - államfő, aki a lengyel demokratákat buzdította a román példával. A PO rendezvényén - nemhivatalos adatok szerint - százötvenezren vettek részt. A PiS által szervezett "Lengyelországért meneten" ennek a tömegnek a harmada lehetett. Kaczynski nem szólalt meg a gyűlésen. De, ahogy írtam, a konzervatív-nacionalista párt elsősorban Kelet-Lengyelországban, a falvakban és a kisvárosokban erős. Ottani bázisa elkötelezett, gyakorló katolikusokból áll, akiknek politikai választását a szószékről kapott iránymutatások is jobbra tolják. A lengyel püspöki kar a mostani választáson tartózkodott a PiS jelöltjének nyílt, testületi támogatásától. Eközben a híveket erősen eltanácsolta a liberális Trzaskowski támogatásától, azt állítva, hogy a koalíciós kormány ki akarja szorítani az egyházat és a katolikus tanítást a közéletből és az oktatásból. Ezek a hangulatok és a választói félelmek mind befolyásolják majd a döntéseket.

A liberális szavazók számára fontos motiváció lehet, hogy ha Trzaskowski nem nyer, akkor a Tusk által vezetett kormány nem lesz képes megvalósítani terveit, ami a koalíció széthullásához vezethet, így a PiS visszatérése is valós veszéllyé válik. Ez pedig egy olyan irányt jelentene, amely Nyugat-ellenes, ultrakonzervatív, és amely távol áll Ukrajna támogatásától, tükrözve az orbáni és trumpista politikai mintákat.

A lengyelek Oroszországnak való kiszolgáltatottsága egyre inkább aggodalomra ad okot. Felmerül a kérdés, hogy azok, akik 2023-ban visszahozták a hatalomba Tuskot, valóban eléggé félnek-e ettől a helyzettől. Emellett fontos megvizsgálni, hogy a baloldali szavazók, valamint a Tusk-kormányzás kritikáját megfogalmazó fiatalok hajlandóak-e a kisebbik rosszra voksolni, hogy ezzel távol tartsák Kaczynskiéket és csapatukat a hatalomtól. A választás kimenetele tehát bizonytalan, és a szavazók döntése kulcsfontosságú lehet a jövő szempontjából.

Olyan érzés, mintha két külön világban kalandoznánk.

Bízunk a román csodában, de sajnos kevés esélyünk van erre. Ahhoz, hogy nálunk is a józan ész és a demokratikus, Európa-párti jelölt kerüljön ki győztesként a vasárnapi elnökválasztáson, elsősorban a fiatalokra lenne szükség, de erre nem sok esély van - nyilatkozta a Népszavának Marek, egy nagy lengyel multicég vezető beosztású menedzsere. A vállalat szabályzata megtilt mindenféle nyilatkozást számukra politikai kérdésekben, ezért nem tudta valódi nevét vállalni.

A beszélgetése során kifejtette, hogy sem a közvélemény-kutatások, sem a legutóbbi kampányeseményeken résztvevők száma nem ad valós képet a választások kimeneteléről. Szociológus barátjára hivatkozva azt állította, hogy a korábbi időszakokhoz képest jelentősen megnövekedett azok aránya, akik megtagadják a válaszadást, valamint a bizonytalanok száma is. Mivel az ország keleti területein jellemzően magasabb a válaszmegtagadás, arra a következtetésre jutott, hogy a jobb- és szélsőjobboldali táborokban nagyobb a tartalék, és több rejtőzködő szavazó is lehet.

Munkám révén gyakran bejárom az ország különböző tájait, sőt, Európa más pontjain is megfordulok. Az a fajta regionális megosztottság, amit itt tapasztalok, talán csak Ukrajnában vagy Németországban figyelhető meg ilyen mértékben.

Olyan érzés, mintha két külön világban kalandoznánk.. És a keleti részek könnyebben mozgósíthatók a Magyarországon is jól ismert Európa- és ukránellenes jelszavakkal, üres békepárti lózungokkal. Mint mondtam, a legfiatalabb választók akár el is dönthetik ezt a szavazást, amennyiben elmennek voksolni. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy úgy, ahogyan mi szeretnénk. Az első fordulóban állítólag rekordmagas volt a fiatalok részvétele, de nagyobb részt radikális jelöltekre szavaztak, akik nem jutottak be a második fordulóba. Félő, hogy a két szélsőjobb jelölt fiatal támogatói Nawrockira szavaznak, a szélsőbalosok pedig inkább nem mennek el.

A Financial Timesnak adott nemrégiben nyilatkozatában Wojciech Szacki, a Polityka Insight kutatója is hasonlóan vélekedik. Rámutatott, hogy a rekordmagas, 67,3 százalékos részvételi arány a választások első fordulójában nagyrészt a 30 év alatti szavazók kiemelkedő aktivitásának volt köszönhető. Különösen figyelemre méltó, hogy közülük sokan a harmadik helyen végzett Sławomir Mentzen, a szélsőjobboldali Konföderáció jelöltjét támogatták, aki 14,8 százalékos eredménnyel zárta a fordulót. Mivel a fiatalok elsöprő többsége láthatóan rendszerellenes szavazatokat adott le, mind a jobb-, mind a baloldalon, a szakértők arra számítanak, hogy a második fordulóban inkább távolmaradnak, mintsem a hagyományos pártok jelöltjei közül bármelyiket is választanák.

Grzegorz Braun is elnyerte a fiatalok szavazatait, ami meglepő, tekintve, hogy az általa képviselt nézetek igencsak sokkolóak. Nyíltan antiszemita, hevesen ellenzi az ukránokat, és arra törekszik, hogy Lengyelország kilépjen az Európai Unióból. Ultrán nacionalista katolikus, aki zavaros és sokszor abszurd elképzeléseket oszt meg. Például azt javasolja, hogy Lengyelország váljon monarchiává, ahol Jézus hivatalosan is megkaphatná a királyi címet. Emellett nemcsak az abortuszt kívánja teljesen betiltani, még a nemi erőszak következtében bekövetkező terhességek esetén is, hanem a mesterséges megtermékenyítést is ördögtől valónak tartja.

Videón, ahogy a lengyel szélsőjobboldali EP-képviselő letépi az uniós zászlót, majd rátapos, mert felfüggesztették a mentelmi jogát

Az első forduló hivatalos statisztikái alapján a 30 év alatti választók aktivitása 73 százalékra rúgott. Slawomir Mentzen a fiatalok szavazataiból 36 százalékot kapott, míg a szélsőbaloldali Adrian Zandberg a fiatal szavazók 19,7 százalékának támogatását élvezte.