Az elefántok természetükből adódóan rendkívül kíváncsi és játékos állatok, ezért nem meglepő, hogy egy locsolót is szórakoztató módon használnak. Képzeld el, ahogy egy hatalmas elefánt a forró nap elől menedéket keresve, a kert locsolóját használja, hogy

A berlini állatkert ázsiai elefántja, Mary, igazi vízimániás! Nincs annál szórakoztatóbb számára, mint hogy a locsolócső segítségével saját magát hűsítse és frissítse fel. Minden egyes vízsugárnál boldogan táncol és élvezi a hűsítő permetet, mintha csak egy élményparkban lenne!

Az eszközhasználat nem ritka dolog az elefántoknál, azonban a Berlini Állatkert elefántja, Mary egészen különleges képességekről tett tanúbizonyságot. A locsolócsővel egész testét szisztematikusan végigmosta úgy, hogy a slagot az ormányában fogva irányította egyes testtájaira. Talán még ennél is érdekesebb volt az a megfigyelés, mely szerint a Maryvel élő másik elefánt, Anchali igyekezett a víz folyását megállítani és megakadályozni, hogy Mary "zuhanyozhasson".

Az elefántok már régóta elsajátították, hogy ne tapossanak rá a slagra, amit a lakóhelyük tisztán tartására használnak. Azonban Anchali, a találékony elefánt, különféle kreatív módszereket talált ki a vízfolyás megakadályozására. Noha nem lépett rá a lábával, ahogy azt tanulták, ormányával gyengéden lenyomta a csövet, illetve olyan ügyesen meghajlította, hogy az végül megakadályozta a víz áramlását. A kutatók nem tudták eldönteni, vajon Anchali szándékosan akarta bosszantani Mary-t, vagy csupán a szórakozás kedvéért cselekedett. A Current Biology folyóiratban publikált tanulmányt a Scimex ismertette.

Az elefántok eszközhasználata főként a testápolásra irányuló praktikák köré épül. Mary esetében Lena Kaufmann figyelt fel a különleges zuhanyozási szokásaira, amelyet videóra is rögzített. Kollégáival közösen alaposan elemezték a felvételt, hogy feltárják, mi is történik valójában. Az elemzés világossá tette, hogy az elefántok nem csupán ösztönösen, hanem tudatosan használják a slagot, valószínűleg azért, mert az eszköz formája hasonlít saját ormányukra.

Mary legtöbbször közvetlenül a vége mögött ragadta meg a tömlőt, és úgy használta, mint egy zuhanyrózsát. Amikor a hátát akarja lemosni, akkor a végétől távolabb fogta meg a csövet, és lasszószerűen lendítette a hátára.

A kutatók különböző kísérletek során vizsgálták az elefántot, és a megszokottól eltérően, vékonyabb, valamint jóval vastagabb csövekkel is próbára tették.

A kedvezőtlenebb méretű slagból a kifolyt vizet ormánya segítségével spriccelte inkább a saját testére.

Anchali trükközése kapcsán a kutatókban felmerült a kérdés, vajon a vadon élő elefántok is képesek-e egymás ellen csínyeket eszelni. Megfigyelték, hogy amikor Mary próbálta ormányával elzárni a zuhanyt, az elefánt mozdulatai egyre ügyesebbé és céltudatosabbá váltak. Ez egyértelműen arra utal, hogy nem csupán véletlenül játszadozott a vízcsővel, hanem tudatosan igyekezett megzavarni a vízfolyást.