Ezen a különleges napon érte utol a fekete halál a legendás törökverőt, Hunyadi Jánost, akinek bátorsága és hősiessége örökre beíródott a történelem lapjaira.
A nándorfehérvári hadvezér diadala után röviddel pestisjárvány tört ki, amely őt is elragadta. Hunyadi János nevét nemcsak a történelemkönyvek, hanem a mindennap megszólaló harang is őrzi. A nemrég bemutatott Hunyadi sorozat méltó mementója a magyar történelem egyik legmeghatározóbb hősének. Halálának évfordulóján emlékezünk.
1456 nyarán, Nándorfehérvár falai között dőlt el Európa sorsa. Hunyadi János, a magyar hadvezér, a keresztény világ utolsó védvára gyanánt szállt szembe a hatalmas oszmán hadsereggel. Alacsonyabb származásból emelkedett fel, hogy Magyarország legbefolyásosabb főurává váljon, vagyonát pedig teljes mértékben a délről fenyegető oszmán hódítás megállítására áldozta. Tisztában volt azzal, hogy Magyarország önállóan nem képes megfékezni a hódító iszlám árját, és mivel Európa tétlenül figyelt, minden erejét a határok megvédésére összpontosította.
A győzelem fénye és a rá vetülő árnyék, ami Hunyadi sorsát kísérte.
A nándorfehérvári ütközetben II. Mehmed szultán hódító seregei súlyos vereséget szenvedtek el, ami megállította az oszmán birodalom terjeszkedését Európa szívében. Ez a diadal nem csupán egy csata volt, hanem évtizedekre biztosította a kontinens békéjét, míg Hunyadi János neve a hős hadvezérek panteonjába emelkedett. Ám a győzelem öröme nem tartott sokáig, mivel nem sokkal később pestisjárvány pusztított a zimonyi táborban. Tragikus módon, 1456. augusztus 11-én a fekete halál Hunyadit is elragadta, ezzel véget vetve egy legendás életnek.
A déli harangszó születése egy varázslatos pillanat, amikor az idő megállni látszik, és a világ egy másik dimenzióba lép. A nap delelőjén, amikor a napfény aranyló sugarai átölelik a tájat, a harangok hívogató zúgása tölti be a levegőt. Ez a hang nem csupán egy egyszerű dallam, hanem a közösség összetartozásának szimbóluma, amely összegyűjti az embereket, hogy megálljanak egy pillanatra, és elmerüljenek a csendes elmélkedésben. A harangszó története mélyen gyökerezik a hagyományokban; egyfajta rituálé, ami évezredek óta kíséri az embereket. Az első harangot valószínűleg egy ősi templomban öntötték, ahol az emberek imáikban és reményeikben egyesültek. Ahogy a harangok megszólaltak, úgy a szívükben is felcsendült a béke és a szeretet üzenete. Minden délben, amikor a harangok zúgása elér minket, érezzük, hogy a múlt és a jelen összefonódik. A harangszó nem csupán időmérő eszköz, hanem egy érzelmi kötelék, ami emlékeztet minket arra, hogy lelassítsunk, és értékeljük az élet apró örömeit. Az emberek a harangszó hallatán megállnak, néhányan keresztet vetnek, mások csak elgondolkodnak, miközben a dallam átjárja a lelküket. Ez a születés tehát nem csupán egy hang, hanem egy érzés, egy közösségi élmény, amely összeköt minket mindannyiunkkal, emlékeztetve arra, hogy a szavak és a dallamok ereje örökké él.
Halála után III. Callixtus pápa elrendelte, hogy minden nap délben megszólaljanak a harangok, emlékeztetve a keresztény közösséget a győzelemre és a hála érzésére, amelyet a hős hadvezér iránt tápláltak. Ez a hagyomány azóta is fennmaradt: a déli harangszó egyaránt hív imára és idézi fel Hunyadi diadalának örök emlékét.
Az örökség továbbélése
Hunyadi János emléke továbbra is élénken él a köztudatban. Halála után fia, Hunyadi Mátyás, aki később a híres Mátyás király néven vált ismertté, méltó módon folytatta apja örökségét, és a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb uralkodójává nőtte ki magát. A nándorfehérvári győzelem és a déli harangszó a mai napig szerves részét képezi nemzeti identitásunknak, példaként szolgálva arra, hogyan emelkedhet valaki az alacsonyabb rétegekből a történelem csúcsaira.
A Hunyadi - Rise of the Raven történelmi sorozat a televízióban debütált, ahol az első két epizód több mint egymillió nézőt vonzott, és átlagosan 23-25%-os nézettséget ért el. A látványos, autentikus díszletekkel és több mint hatszáz színész, statiszta közreműködésével forgatott produkcióban a szereplők több nyelven - köztük magyarul, törökül, szerbül és olaszul - szólalnak meg. A kritikusok dicsérték a vizualitást, a karakterábrázolást és a feszes történetvezetést, a sorozat pedig nemzetközi szinten is figyelmet kapott: bemutatták Cannes-ban, majd felkerült a Netflixre, ami ritka elismerés egy magyar gyártású történelmi drámának.
