Feltárult, hogy mikor várható újabb jelentős csapadék az ország területén: erre érdemes figyelnie a magyar lakosságnak - Agro Napló.
A múlt hét második felében érkező esőzések és záporok némileg enyhítették az aszályt, azonban a legsúlyosabban érintett középső országrészben továbbra is alig hullott csapadék. Ez a csapadék mennyiség nem hozott jelentős javulást a már érésben lévő kukorica és napraforgó terméskilátásaiban, viszont az északi és keleti területeken, ahol valamivel több eső esett, a növények számára kedvező hatással bírt. A következő napokban egyre melegebb és szárazabb időjárás vár ránk, csapadékra pedig csupán szombaton számíthatunk, amikor egy átvonuló hidegfront érkezik.
A mögöttünk álló hét első szakaszában hazánk számos területén csupán elenyésző záporok alakultak ki, a legfrissebb HungaroMet Zrt. agrometeorológiai jelentése szerint pedig az aszály 20-án érte el csúcspontját. Az ország területének több mint kétharmadán súlyos vagy akár nagyfokú mezőgazdasági aszályt tapasztalhattunk. Csütörtökön érkezett egy hullámzó hidegfront, amely szerte az országban hozott némi csapadékot, de a csapadék eloszlása ezúttal is jelentős területi eltéréseket mutatott. A már eleve nagyon száraz középső országrészben és a Dunántúl délkeleti részén csupán csekély mennyiségű csapadék hullott, míg az északi és a keleti határszélen több helyen 20-40 mm esőt jegyezhettünk fel. Az Alföld északi, déli és keleti tájain pedig 10-15 mm eső segített valamelyest enyhíteni az aszályos helyzetet.
A talaj felszínközeli része többfelé átnedvesedett, de a középső rétegbe csak a 15-20 mm-nél bővebben kapott területeken jutott a nedvességből. A fél méternél mélyebb talajréteg nedvességtartalma továbbra is csaknem országszerte nagyon csekély.
Nyáron a szokásos csapadékmennyiségnek hazánk középső és déli tájain, nagy területen csak a fele-harmada hullott le. A június országszerte, a július és az augusztus az északnyugati és a keleti, északkeleti tájak kivételével volt szárazabb a sokéves átlagnál.
A hőmérséklet alakulása a múlt hét első felében még az ilyenkor megszokott mértékek környékén mozgott, sőt, 20-án az ország különböző területein a levegő hőmérséklete 30 fok fölé is emelkedett. Ezt követően csütörtöktől kezdve viszont egy hűvösebb időjárás vette kezdetét, amely a felhős és szeles viszonyok mellett csak a maximum hőmérsékletekben mutatkozott meg: eleinte 25-28 fokot mérhettünk, de vasárnapra már csupán 20-23 fokra csökkent a hőmérséklet. Szombattól egyre több helyen éjszakánként 10 fok alá süllyedt a hőmérséklet, hétfőre pedig 6-11 fokra hűlt a levegő, a fagyzugos területeken pedig már 5 fok alá is esett. Ezek a szélsőséges hőmérsékletek az egész nyárra jellemzőek voltak. Gyakran tapasztalhattuk a levegő szárazságát, amikor a napi hőingás jelentős volt: éjszakánként 15 fok környékére hűlt le a hőmérséklet, míg nappal akár 35 fokot is elérhettük.
A nyári növények sorsa jelentősen megviselt a júniusban és július elején tapasztalt csapadékhiány következtében. Noha július második hetétől augusztus első hetéig főként az északnyugati és keleti területeken bőséges csapadék érkezett, a növényállományok sok helyen elmaradnak a megszokott fejlődési szinttől. A zöld tömeg mennyisége jelentősen csökkent, és már több helyen megkezdődött a növények száradása. A csapadék eloszlásának következményeként hatalmas területi eltérések mutatkoznak az öntözetlen táblák között; a középső országrészben széleskörű terméskiesés várható, a kukorica például több helyen már le is silózásra került. Ugyanakkor a Kisalföld északkeleti részein még mindig biztató a helyzet, ahol a növények zöldellősége megmaradt, és a kukorica érésben lévő állományai, valamint a napraforgó virágzatai is szépen fejlődnek.
Az elmúlt hét folyamán csütörtökön az egész ország területén tapasztalható volt a növények levelein a víz, míg pénteken hazánk északkeleti részén szinte egész nap vizes maradt a zöld növényzet. Ez különösen fontos szempont a gombás megbetegedések kockázata szempontjából. A két nap során párás időjárás jellemezte a környezetet, azonban ez a párásság főként az éjszakai órákra és a csapadékos időszakokra korlátozódott.
Az NDVI vegetációs index térképei a július utolsó dekádjára és augusztus első napjaira vonatkozóan az aktuális növényzet állapotát tükrözik. Az index értéke az ország jelentős részén csökkent, ami ebben az időszakban nem meglepő. Az anomáliák térképén az Alföld nyugati és a Dunántúl keleti részein is megfigyelhetőek az aszály következményei, amelyeket negatív eltérések jeleznek. Ezzel szemben a nyugati, északnyugati, valamint északkeleti országrészekben a zöld biomassza mennyisége meghaladta az átlagos szintet.
A kukoricatermesztés szempontjából fontos 10 fokos bázishőmérséklet alapján számolt hőösszeg április 1-től kezdődően jelenleg 1170 és 1370 foknap között mozog. A magasabb hőösszegek a déli területeken figyelhetők meg, míg az északi régiókban alacsonyabb értékek jellemzőek. Az idei hőösszeg körülbelül 160-210 foknappal marad el a tavalyi adataktól, viszont a sokéves átlagot 10-50 foknappal meghaladja. Kivételt képez az északkeleti országrész, ahol a hőösszeg kissé a megszokott szint alatt van. Ez arra utal, hogy a jelenlegi vegetációs állapot a tavalyi évhez képest jelentősen gyengébb, de többségében az átlagos szintet eléri, sőt, néhol akár előrébb is tarthat.
A héten egyre inkább felerősödik a nyári meleg, és száraz időjárás vár ránk. A hétvégéig csapadékra nem számíthatunk, így a már amúgy is kiszáradt területeken az aszályos állapotok tovább súlyosbodhatnak. A nappali hőmérséklet napról napra emelkedik: szerdától kezdve több helyen elérheti a 30 fokot, péntekre pedig már a 35 fokot is meghaladhatja. Az éjszakák viszont értelemszerűen hűvösebbek lesznek, 15-20 fok körüli értékekkel. A hét közepén a nappali órákban sokfelé tapasztalhatunk légköri szárazságot. Péntek estére azonban egy hullámzó frontrendszer közelít a Nyugat-Dunántúl felé, amely szombat estig a Dunántúlon több helyen, míg a keleti országrészben elszórtan záporokat és zivatarokat hozhat, emellett a hőmérséklet is néhány fokkal csökkenni fog.
