Meglepetéssel teli eredmény: ők a vámháború győztesei és vesztesei.
A magyar gazdaság kilátásaival, helyével az újraformálódó világgazdasági rendben kiemelten foglalkozunk a Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon. Ne maradj le róla, jelentkezz Te is!
A jelentősebb kétoldalú kereskedelmi megállapodások kialakulásával, valamint Donald Trump amerikai elnök július végén bevezetett egyoldalú vámintézkedéseivel egy új világkereskedelmi rendszer körvonalazódik. Ha alaposan szemügyre vesszük a különböző országok és termékkategóriák vámterheit, szembetűnő eltéréseket észlelhetünk, amelyek nyerteseket és veszteseket egyaránt felvonultatnak.
Az amerikai elnök által Kínával szemben bevezetett vámok a legmagasabbak a globális kereskedelmi tájképen, azonban a jelenlegi 30%-os általános vám, amelyet kiegészítenek bizonyos szektorokat érintő magasabb terhekkel, jelentősen alacsonyabb a tavaszi konfliktus során tapasztalt 145%-os tarifáknál. A legújabb bejelentések szerint Brazíliával és Indiával szemben 50%-os, míg Svájccal szemben 39%-os vámok vannak érvényben, míg az Európai Unió tagországai esetében ez az arány 15%. A vesztes országok között említhető Indonézia és Vietnám, ahol a vámok 19, illetve 20%-os szinten állnak. Ez a helyzet viszonylag kedvezőnek tűnik Trump áprilisi fenyegetéseihez képest, ám azóta a regionális versenytársak, különösen Japán és Dél-Korea, lényegesen jobb feltételeket tudtak kialakítani.
A közhiedelem ellenére Trump intézkedései több vállalat számára lehetővé teszik, hogy mentesüljenek a magas vámok alól. A Bloomberg legújabb elemzése alapján a vámmentesen forgalmazható termékek összértéke akár 1 000 milliárd dollárra is rúghat, ami az Egyesült Államok 2024-es importjának körülbelül egyharmadát jelenti.
A vámháborús helyzet során a legnagyobb haszonélvezők valószínűleg azok a technológiai cégek lesznek, amelyek az amerikai kormány döntése alapján kedvező, alacsony tarifák mellett juthatnak hozzá a működésükhöz elengedhetetlen nyersanyagokhoz.
Az amerikai kormányzat április 2-án közzétett vámbejelentéseivel párhuzamosan egy körülbelül 1 000 terméket tartalmazó listát is nyilvánosságra hozott, amelyek mentesülnek a vámintézkedések alól. Ezen termékek között szerepelnek olyan kulcsfontosságú elektronikai eszközök, mint az okostelefonok és laptopok, amelyek jelentős bevételt generálnak a világ vezető technológiai vállalata számára. A Bloomberg által végzett elemzés alapján a technológiai szektor kiadásai körülbelül 7 milliárd dollárral nőttek volna, ha az importált termékek nem kaptak volna mentesítést a vámok alól. A becslések szerint ez a kivételek révén elért megtakarítások közel 40 százalékát jelenti.
A vámháború következményeként a nagy technológiai cégek, mint például az Apple és a Samsung, kiemelkedő nyertesei lehetnek a helyzetnek – állítja a Bloomberg elemzése.
A kereskedelmi háború egyik legizgalmasabb hosszú távú aspektusa a kínai gazdaság sorsához kapcsolódik. Az Egyesült Államok vámkulcsai szempontjából a kínai termékek a legnagyobb terhet viselik, mind abszolút, mind pedig effektív értelemben véve. Azonban nem zárható ki, hogy Trump intézkedései éppen az elnök szándékaival ellentétes következményekhez vezetnek. Jól látható, hogy a kínai exportot súlyosan érintette a kereskedelmi feltételek drámai romlása: a legfrissebb adatok szerint az USA Kínával szembeni kereskedelmi deficitje 20 éve nem látott mélységbe zuhant. Ennek ellenére a világ legnagyobb exportáló országa új piaci lehetőségeket fedezett fel termékei számára. A szakértők véleménye szerint jelenleg komoly esély van arra, hogy...
a világ országai biztonságosabb partnernek tekintenek Kínára, mint a vámok miatt kiszámíthatatlanná váló Egyesült Államokra, így pedig az ázsiai ország akár számos partnerével szemben növelheti exportforgalmát.
A kivetett importvámok nem csupán a termelési költségeket emelik meg az amerikai cégek számára, hanem várhatóan jelentős mértékben megnehezítik az export lehetőségeiket is. Ezt a hatást tovább fokozza Trump gazdaságpolitikája, amely sokak szemében elidegeníti az amerikai termékeket a külföldi vásárlóktól. Például Kanadában és Indiában is tapasztalható, hogy a politikai vezetők a vásárlókat arra ösztönzik, hogy bojkottálják az amerikai árukat, ezzel is súlyosbítva a helyzetet.
Erre utalt Lawrence Summers, egykori amerikai pénzügyminiszter is, aki szerint
Trump jelenlegi gazdaságpolitikai stratégiájának csak egyetlen nyertese lehet, ez pedig Kína.
