Mi vár a nyugdíjak jövőjére? Külföldi példák alapján adók, a nyugdíjkorhatár emelése vagy akár a juttatások befagyasztása is szóba kerülhet.

A legszembetűnőbb intézkedések közé tartozott a közalkalmazotti bérek befagyasztása, valamint a nyugdíjak megadóztatása, amelyek jelentős hatással bírtak a társadalmi és gazdasági életre.

Ez azt jelenti, hogy augusztustól kezdődően a 3000 lejt (233 ezer forintot) meghaladó nyugdíjak esetében kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ez a már meglévő 10 százalékos jövedelemadón felül értendő. A járulék mértéke szintén 10 százalék, így például egy 15 ezer lejes nyugdíj esetében 2400 lejjel csökken az összeg, mivel a járulékot a 3000 lej feletti részre kell megfizetni.

A Maszol.ro júliusban közzétett egy cikket, amelyben arról számolt be, hogy az állami nyugdíjak felfüggesztésre kerülnek 2026 végéig.

Romániában emellett a napokban az igazságszolgáltatásban dolgozók nyugdíjához is hozzányúltak, ugyanis például a bírák esetén olyan szabályok voltak, hogy akár 50 év alatt is elmehettek nyugdíjba, ezzel sokkal nagyobb juttatást érve el (a nyugdíj a bruttó fizetés 80 százaléka volt, ezzel magasabb, mint a nettó fizetés), mint aktív dolgozóként, így tömegével hagyták el a pályát az első adandó alkalommal.

N. I., aki Nagyvarjason, Arad megyében él, a kérdésünkre reagálva kifejtette, hogy a nyugdíjakra kivetett adó, amely eddig a 3000 lejes – árfolyamtól függően körülbelül 230-240 ezer forint – határ felett érvényesült, augusztustól gyakorlatilag megkétszereződik. Az ő esetében ez azt jelenti, hogy a 5293 lejes bruttó nyugdíjából, amelyből eddig csupán 229 lejt vontak le, így 5061 lej maradt a kezében, augusztustól már csak 4835 lejt kapna ténylegesen. Ez azt eredményezi, hogy a bruttó és nettó nyugdíja között körülbelül nyolc és fél százalékos eltérés mutatkozik, ami 458 lejnek felel meg – ez 36-37 ezer forintnak megfelelő összeg, amelyet az állam elvon tőle az új adószabályok bevezetése után.

Felesége nyugdíja alacsonyabb, mindössze 3537 lej, így a levonások is kisebb mértékűek: 3537 lej után 54 helyett 108 lejt vonnak le, ami körülbelül 8500-9000 forintnak felel meg. A két összeg összeadva jelentős hiányt jelenthet a háztartás számára, főleg ha figyelembe vesszük a nagyobb kifizetéseket, mint például a családtagok támogatását vagy a költséges, magánúton igénybe vett gyógykezeléseket.

S még csak az átlag feletti nyugdíjakról esett szó, ugyanis Romániában tavaly szeptemberben az átlagos nyugdíj 2761 lej (215-220 ezer forint) volt, amit jócskán feljebb tol, az, hogy kiemelt nyugdíjban részesülnek a volt titkosszolgák, rendőrök, diplomaták, vámosok, volt politikusok is. Emellett ott van még az a több mint félmillió nyugdíjas, aki korábban a mezőgazdaságban dolgozott, az ő átlagnyugdíjuk alig 679 lej - 53-55 ezer forint. Az áremelések - áfaemelés, energiaár-drágulás, stb. - őket is, illetve az átlag környéki összeget kapó időseket sújtja leginkább.

- nyilatkozta lapunknak O. R., a marosvásárhelyi nyugdíjas hölgy.

Magyarországon az előző évtized végéig - pontosabban 2022-re fejeződött be - fokozatosan emelkedett 65 évre a nyugdíjkorhatár és egyelőre ez tartja is magát, amellett, hogy például a nők korábban, akár már 40 munkaviszony után is elmehetnek nyugdíjba. Bár vannak kritikus hangok, mely szerint itthon emelni kellene lassan a korhatárt a rendszer fenntarthatósága érdekében, egyelőre ez fel sem merült kormányzati szinten.

Európa különböző országaiban egyre inkább a nyugdíjkorhatár megemelésére összpontosítanak. Az Egyesült Királyságban éppen folyamatban van egy emelés, jelenleg a férfiak és nők számára is 66 év a nyugdíjkorhatár, amely a következő három évben fokozatosan 67 évre nő. A jövőbeli előrejelzések szerint húsz év múlva akár 68 évre is emelkedhet ez a korhatár.

Dániában a dolgok még inkább felgyorsultak: a májusban elfogadott új törvény értelmében a parlament úgy határozott, hogy a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 67 évről fokozatosan 2030-ra 68 évre, 2035-re 69 évre, végül pedig 2040-re 70 évre emeli. Ezzel a dánok a legidősebb friss nyugdíjasok közé kerülnek az egész európai kontinensen. A döntés heves reakciókat váltott ki a lakosság körében, sokan méltánytalannak és indokolatlanul szigorúnak tartják ezt az intézkedést.